Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Csiffáry Gergely: A Magyar Tanácsköztársaság Heves megyei szervei és pecsétjei

Hevesvármegye Egyházi és Felekezeti vagyonokat liquidáló biztossá, Eger A fenti köriratú pecsétet, egy 1919. július 21-én keltezett iratról ismerjük.

28 Szántó Béla a Kormányzótanács 1919. március 22-i ülésén már követelte az állam és az egyház szétválasztását. A Kormányzótanács elvben elfogadta az erre vonatkozó rendeletet. Ez azonban nyilvánosan nem jelent meg, és tartalma is egyelőre ismeretlen. Hasonlóképpen homály fedi a rendelet végrehajtására létrehozott szerv, a Közoktatásügyi Népbiztosság keretében működő országos hatáskörű Vallásügyi Liquidáló Hivatal szervezeti felépítését és változásait is. 2 9 A változásokra — legalább is a szerv elnevezésében beállottakra utal, hogy Egerben találkozunk Egyházi Vagyonok Liquidáló Bizottsága, Ül. Hevesvármegye Egyházi és Felekezeti Vagyonokat Liquidáló Biztossá elnevezésekkel is. A tanácsállam szocializálási programjának fontos részét képezte az állam és egyház szétválasztása. Legkorábbi adatunk az egri Egyházi Vagyonok Liquidáló Bizottságának a létrejöttéről — 1919. március 28-ról maradt fenn. A Liquidáló Bizottság ezidőre már lefoglalta Egerben a lakásínség enyhítésére, a szegény proletárok számára, az érseki palota 150 szobáját. Ezzel egyidőben a közélelmezés javítására megkezdték az érseki és káptalani uradalmak szocializálását.

30 Egyáltalán nem számított a korban könnyű feladatnak Heves megyében az egyházi tulajdonban lévő vagyontárgyak államosítása. Ezt jelzi, hogy 1919. április 2. előtt Egerben a Vármegyei Direktóriumnál egri asszonyok jártak, s kérték a direktóriumot, hogy a vallásoktatást ne töröljék el az iskolákban. A „Kis Rómá"-nak is nevezett megyeszékhelyen, a direktórium is méltányolta a kérést, azzal a kiegészítéssel, hogy az iskolai vallásoktatási előadásokon a Munkástanács egy-egy kiküldöttje vegyen részt.

3 Az előzőekben nem egyszerűen a vagyontárgyak államosításáról volt szó, hanem az állam és az egyház szétválasztásának elvi kimondása után ennek a gyakorlati megvalósítása volt nehéz. Gyöngyösön, ahol szintén igen jelentős befolyással bírt a katolikus egyház 1919. március 30-án zendülés tört ki. E napon ferences rendháznál a helyi tanács leltároztatni kívánt. Éppen vasárnap volt, s a templom tele volt hivőkkel, akiket a papok felizgattak, s ezután a leltározó személyeket bántalmazták is. A történtek nyomán, a hivők tömege rohanta meg azért a gyöngyösi Városházát, mert ott tartózkodott a Munkástanács vezetősége. A félrevezetett embereknek azt beszélték, hogy a szocialisták az oltáriszentséget akarták elrabolni. Végül, mivel a gyöngyösieket józan belátásra nem lehetett rábírni, a tanács statáriumot rendelt el, az izgatásban résztvevők némelyikét letartóztatták.

3 2 A Hevesvármegye Egyházi és Felekezeti vagyonokat liquidáló biztosa Fáber Oszkár volt.

3 3 A bizottság tagjainak a nevét onnan ismerjük, hogy az egri evangélista 28. HraL. XI-237/63/7. Az Egri Egyházmegyei Takarékpénztár iratai. 1864-1948. 29. RÉTI László 1970. 300. 30. DIV. FA. 20. 157. Az egri sajtóelőadó jelentése 1919. III. 28. de. 8. óra. (Az MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívumából.) 31. DIV. FA. 20. 161-20. 163. Az egri sajtóelőadó jelentése 1919. IV. 7-én. (Az MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívumából.) 32. KOLACSKOVSZKY Lajos 1969. 27-28. 33. Fáber Oszkár (1879-1945) szerzetes, középiskolai tanár, szociáldemokrata, publicista. A Tanácsköztársaság idején a Hevesvármegyei Egyházi és Felekezeti vagyonokat liquidáló biztos volt. Jelentős szerepet vitt az egyházi iskolák államosításában. A proletárdiktatúra megdöntése után fogolycsere révén a Szovjetunióba került. Utóbb a fasizmus áldozata lett. - SZECSKÓ Károly 1979.113. 224