Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

1788. februárjában a zsindelymetszőket a tarkányi erdőbe rendelték. A tervek szerint Kerecsenden, Kápolnán, Egerben, Felnémeten, Zsércen, Baktán lesz szükség az év folyamán zsindelyre. Ami készen a magazinban volt e munkához, kevés lett volna.

119 Azért, hogy száraz helyen legyen, s azért is, mert látta Farkas, hogy hamarosan szükség lesz bikkzsindelyre, a majorsági granáriumhoz vitetett ezret. Az ácsok ebből kezdték a granárium tetejének a javítását. Közben derült ki, hogy az egész tetőt ki kell cserélniök. Új készítésére és beszállítására, a raktár zsindellyel való megtöltésére tett rendelést Eszterházy.

120 Gyöngyössolymoson 200 ezer bikk-zsindelyt raktároztak. Ezt még az előző év második felében készítették a metszők. Mivel Egerben a majorban kevés volt, a zsérci erdőben is csak 131 ezer; és ez a mennyiség Egerben, Baktán, Makiáron, Szikszón, Kápolnán, Felnémeten és Zsércen nem lett volna elég a tervezett munkára, ezért Kápolnára és Kerecsendre a solymosi zsindelyt vitették.

121 A kápolnai és makiári malomhoz is sok zsindelyre volt szükség. A tavasz folyamán megindult munka eredményeként jelentette Farkas, hogy „mivel a zsérci erdőben a bikk sindelből jó províziónk vagyon", úgy rendelkezett hát, hogy az abonyi districtus tiszttartója a zsérci erdőből a parasztság robotában hordassa a zsindelyeket a fenti helyekre.

122 1789. februárjában a bikk-zsindely készlet 114 ezer. Februárban (mint szoktak), most is jelentkeztek a metszők. Mivel ha elengedték volna őket az évben már nem jöttek volna, ezért alkalmazták őket. Ahol az előző évben, most is ott vágattak alkalmas fát, s belőle 100 ezer bikk-zsindelyt, hogy „a sok fedelekre, a várható javításokra, fedésekre" legyen elég tartalék.

12 3 A kömlői sekrestyéhez veresfenyő-zsindelyt szállítottak az egri magazinból.

124 Amikor javították a püspöki rezidencia fedelét, az újan betett sindeleket vörös olajfestékkel festették be. A püspök kifogásolta. Az írnok azzal védekezett, hogy amikor javítottak, máskor is az ablakok között, a hajlásokban, „mindjárt befestettük, mintegy regulánk volt, amelyhez ex usu most is tartottuk magunkat". „Nemsokára el fogja hagyni azon festék a maga annyira kitetsző verességet." Ha az egészet befestették volna, nem lett volna feltűnő. De igen sokba került volna, „kivált amikor olajat drágán sem lehet igen kapni".

125 A tarkányi templom új tornyának elkészültekor azt kérdezte Farkas a püspöktől, hogy bádoggal fedesse vagy zsindellyel, és azt megfestesse-e? Eszterházy úgy rendelkezett, hogy „bádoggal legyen".

126 A parasztok, akik korábban a bikk-sindel ezerét 1 Rfrt-ért hozták be, mivel a vágott fa kocsijának behordásáért 1 Rft 25 krajcárt kaptak, „rá sem néznek a sindelre". Mivel ha odakint áll „híves helyen", nedvesen, nyersen, „ha sokáig áll elrothad", — azért 1 forint 5 garast fizettek ezerért a beszállító kocsisoknak.

12 7 119. HmL.XII-3/a. 253. 1788. 25. §. 120. HmL. XII-3/a. 253. 1788. ad 26. §. 121. HmL.XII-3/a. 253. 1788. 27. §. 122. HmL. XII-3/a. 253. 1788. 71. §. 123. HmL.XII-3/a. 254. 1789. 17. §. 124. HmL. XII-3/a. 254. 1789. 29. §. 125. HmL. XII-3/a. 254. 1789. 85. §. 126. HmL. XII-3/a. 255. 1790. 2. §. 127. HmL. XII-3/a. 255. 1790. 36. §. 206