Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról
Ezzel megkezdődött a tervszerű bányászása és értékesítése az egri vár egy részének alapjául szolgáló darázskőnek. A városi mosóházhoz, 26 a nagytályai fácánoshoz, 27 a tábornokház udvarán, 28 a kulcsárság, a coadjutorság kapujához szolgáló oszlop anyagául, a püspöki kert kerítéséhez, 29 a serházhoz. 30 A mézeskalácsos udvara felől egyre nehezebb volt a bányászott kő leszállítása. Új helyet kerestek, s találtak, ahol nagyobb hely volt a kő elszállítására. A Snejder nevű lakatos udvaránál megengedte a bányászást. Arra számított, hogy a kis kertje így gyarapodni fog. 31 — Tovább a Dobó bástyától északra a fal alatt is jó, nagy darab kövekhez jutottak. A könnyebb bányászás és szállítás kedvéért, amibe a püspök eleinte nem egyezett bele, most igen; a várfalak megbontására is engedélyt adott. 33 A vár alatt 1786. telén a bányászás rövid időre megszűnt. A bányászokat elküldték azzal, hogy ha szükség lesz rájuk, újra hívják őket. Csak a már kész, kifaragott köveket hordták a püspök béresei a serház építkezéseihez. 34 1787. februárjában a Dobó és a Földbástya közötti részen újra kezdték a kövek töretését, a takácsmester fundusa fölött. Ez időben három bánya dolgozott a püspöki építkezések számára. A várbeli darázskőbányán kívül „fehér és közönséges köveket" a felnémeti kővágóból fejtettek, míg a kerecsendi korcsma pincéjéhez Demjénben. A Bauschreibernek a várdomb területén egyéb követ is keresnie kellett bányászásra. Közönséges fehér követ ott talált, ahol a város hosszúpincéje a várfalhoz tart, a két várkapu (a mai alsó- és a Setét kapu) között. A nagy rondellát körülvevő falat és „a régi templom kerületét is" el lehetne bontani. A megbontott kazamaták köveinek kitermelését az északkeleti rész felől lehetett tovább bányászni. 3 s A felsorolt lehetőségek ellenére visszatértek a délnyugati és a nyugati várfal alatti darázskő bányászására. Először a külső módon hozzáférhetőt vágták, majd a takács udvarán a fal alá is alábányásztak, 36 s hordták a legkülönbözőbb helyekre: a serház oldalához, melyet megrongált a patak vize. Schwartz házának reparálásához, 37 az egri belső malom zúgójának építéséhez. Az Oroszlán vendéglő kútját vári faragott darázskőből rakták. 39 A baktaiak malmához vitték a püspökség kőszállító kocsijával. 4 ° A közben felgyülemlett földet a belső malom zúgója alatt levő kőfal melletti töltésre hordatták. 4 ' 1788. áprilisában, mivel nem volt új építési terve Eszterházynak, melyhez nagyobb mennyiségű kőre lett volna szüksége, elbocsátotta a darázskőbányából a bányászokat. Az írnok négyet tartott vissza közülük, hogy a kész kövek rendelés szerinti elszállításánál a rakodásban segítsenek. A földesúr ezek szolgálatára sem tartott azonban igényt. Nem 26. HmL. XII-3/a-250. 1785.193. §. 27. HmL. XII-3/a-251.1786. 49. §. 28. HmL. XII-3/a-251.1786. 46. §. 29. HmL. XH-3/a-251. 1786. 60. §. 30. HmL. XII-3/a-251. 1786. 110. §. 31. HmL. XH-3/a-251. 1786. 110. §. 32. HmL. XII-3/a-251. 1786. 142. §. 33. HmL. XII-3/a-251.1786.150. §. 34. HmL.XII-3/a-251. 1786. 153. §, 35. HmL. XII-3/a-252.1787.15. §. 36. HmL. XII-3/a-252.1787. 62. §. 37. HmL. XII-3/a-252. 1787. 65. §. 38. HmL. XII-3/a-252.1787. 103. §. 39. HmL. XII-3/a-253.1788. 2. §. 40. HmL. XII-3/a-253. 1788. 28. §. 41. HmL. XII-3/a-253.1788. 60. §. 13 Az egri múzeum évkönyve 193
