Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Szabó János Győző: Gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból

tározó lesz. Jelenleg azonban nagyon kevés általában is a hiteles középkori metszőkés, a rendszerező leközlések pedig még váratnak magukra. Eszközegyüttesünk legösszetettebb tárgya az ágfűrész. Igaz ugyan, hogy a Kárpátmedence középkori anyagából ágfűrészt eddig senki sem mutatott be, mégis az eszközegyüttesünk időrendi vizsgálata szempontjából a viszonylagosan bonyolult felépítése miatt a legalkalmasabb. A keretes fűrésznek ez a jellege tehát azt sejteti, hogy a kor ízlését, sílusváltozását a formája híven tükrözi. Mire célzunk? Arra, hogy a fűrészkeret átformálásának nincs funkcionális szerepe, vagy csak nagyon áttételesen befolyásolja a használhatóságát. Ahogy a fibula háta is a díszítő kedv, a stílusirányzatok szabad érvényesülésének a színtere volt, s jelentős formai változások ellenére a funkciója lényegében nem módosult. 19. kép. XV. századi fűrész (WERTH után) 20. kép. 1500 körüli fűrész (WERTH után) E párhuzam ellenére hangsúlyoznunk kell, hogy a viseleti tárgyak formaváltozásának a fokát egy munkaeszköz sohasem érheti el. Másrészt szinte reménytelennek tartható egy olyan szerszám finomabb időrendi vizsgálata, amely az ízlést irányító uralkodó réteg eszköztárából hiányzik. A fenti megfontolásokkal kezdtünk foglalkozni az ágfűrészekkel. Már a kezdeti tájékozódás alkalmával kiderült, hogy a feudális osztályok anyagi kultúrájának a részét képezték a kis kézi fűrészek, a vadászattal, kertészkedéssel kapcsolatosan. E tekintetben 154