Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Feld István: A mátraderecskei Kanázs-vár és az éllel ellátott henger alakú tornyok

20. kép. Az éllel ellátott henger alakú tornyok a középkori Magyarországon Északi oldala mellett találjuk a fellegvár bejáratának maradványait, nyugatra állnak a többször átépített palota falai. A tornyon jól megfigyelhető a csehországi analógiákról ismert külső gyilokjárók konzoljainak fészkei. A várat a Balassa-család építtette 1267 és 1300 között. (19. kép).

36 A negyedik a kutatás számára eddig ugyancsak ismeretlen Kanázs-vár, melyet tanulmányunkban részletesen ismertettünk. A vizsgált erősségek közül elrendezésében talán Óvár áll legközelebb hozzá, bár méreteik jelentősen eltérnek. Úgy tűnik, hogy amikor állt, a Recskiek egykori várának tornya lehetett a legszebb, leggondosabb kiképzésű, legalábbis ami a jellegzetes élformát illeti. Áttekintésünk végére érve megállapíthatjuk, hogy a vizsgált toronyforma a középkori Magyarország több pontján megtalálható. Lehet, hogy a további kutatások során eddig ismeretlenek is felbukkanak, tehát Menclova származtatási elmélete nem bizonyítható. Valószínű, hogy ez a forma a középkori lovagvárak" több más elemével került hozzánk Nyugat-Európából, bizonyára nem egyetlen országból vagy területről. Az „átvétel" pontos helyét-idejét megállapítani lehetetlen s ez áll a középkori Magyarország bár36. FIALA-FIALOVÁ 1966. 378-380.; FÜGEDI Erik 1977. 209-210. Az alaprajz Fiaiának csak a fellegvárat ábrázoló felmérése alapján készült 1978-ban, helyszíni vizsgálatunk során. 130