Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Feld István: A mátraderecskei Kanázs-vár és az éllel ellátott henger alakú tornyok

10. kép. Éllel ellátott henger alakú tornyok: 1. La Roche-Guyon, 2. Chateau-Gaillard, 3. Carcassone, 4. Loches, 5. Rudelsburg, 6. Bolkow, 7. Falkenstein, 8. Bitov, 9. Strakonice, 10. Zvikov (Menclova 1972. 16. kép után) csodálkozni az írott adatok hiányán. Nem egyedülálló eset ugyanis, hogy a középbirtokos nemesek kezén lévő várak, szemben a főúri várakkal, hosszú ideig nem tűnnek fel az oklevelekben.

28 Régészeti kutatás hiányában így biztosan csupán annyit tudunk a vár egykori formájáról, hogy két részre tagolódott, a belső vár keleti szélén egy, a bejárat és a támadás várható iránya felé forduló, ún. éllel ellátott tornya volt, az elővárat pedig sánc és árok védte. Érdemes megvizsgálni, lehetséges-e az eddigi szakirodalom alapján e különleges torony típus korhoz kötése, s ezzel egyúttal a vár építési idejének meghatározása. Hazai kutató ugyan ezt a témát sem dolgozta fel, de a középkori Magyarország vonatkozásában is részletesen tárgyalja számos munkájában a neves csehszlovák várkutató, Dobroslava Menclova.

2 9 Az európai várkutatás eredményeire építve Menclova úgy véli, hogy míg Csehországban a henger alakú toronnyal jellemzett, ún. északnémet vártípust vették át nyugatról a 28. FÜGEDI Erik 1977. 15.; a középnemesi várakra ugyanott 29. Valamint FELD István 1978. 226.; KOPPÁNY Tibor - SÁGI Károly 1965. 29. MENCLOVA, Dobroslava 1958. 82.; 1972. 298-311.; 1973. 406-408. 123