Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Feld István: A mátraderecskei Kanázs-vár és az éllel ellátott henger alakú tornyok

A kelet felé szomszédos területet a siroki vár uradalma foglalja magába, falvai — Sirokalja, Szajla, Verpelét, Rozsnak, Nagyberek — Losonczi István birtokában tűnnek fel. Losonczi azonban mindezt — ugyanúgy, mint a debrői uradalmat a Perényiek — csak Országh Kristóf kiskorúsága miatt használta. Ugyancsak az ő kezén látjuk a Mátra déli oldala Nana körüli falvait is.

12 A legtöbb középkori adatot Recskről és a magát erről a birtokáról nevező családról ismerjük. Mind a falu, mind pedig a család az 1330-as években tűnik fel először az oklevelekben. 1332—37 között említik a pápai tizedjegyzékek Recsk Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplomát, melynek alapfalait Kovács Béla ásta ki a mai temetőben.

13 A Recski-család két ágáról is tudunk a XIV. században. Recski Miklós, kinek apja, László a század elején élhetett, 1336-ban az egri káptalan előtt jelenik meg egy üggyel kapcsolatban. Három év múlva azután arról értesülünk, hogy Hangonyi Teld és mások a királyi várnagyot kizárva, Recski Miklósnak adták át Krasznahorka várát. 1346-ban egy birtokperben tanúként szerepel Miklós.

14 1352-ben azután Recski Mátyás fia István özvegyével és két fiával, Lászlóval és Bertalannal találkozunk az egri káptalan előtt.

15 Nem tudjuk, melyik ágból származott a már a XV. század első felében élt Recski Tamás, akinek jelentős birtokai voltak Gömör megyében. A középbirtokos nemesek számára ebben az időben az előrejutás, az érvényesülés fontos útja volt várnagyi tisztség betöltése a király, vagy valamelyik főúr szolgálatában. Recski Tamás is a cserépi királyi vár egyik várnagya volt 1408 előtt, majd 1415-ben a pelsőci Bebekek szendrői várában látjuk.

16 Fiai közül Miklós és Tamás működéséről tudunk. A család társadalmi helyzetét jelzi, hogy Recski Miklós 1447-ben Heves megye egyik országgyűlési képviselője volt. Ugyanebben az évben egy oklevél tanúsága szerint Bebek Györgynek okozott a két testvér jelentős kárt azzal, hogy a Lak és Recsk birtokon átfolyó patak elterelésével Lakot vízzel árasztotta el. 1460—80 között Recski Tamás és Miklós a megye egyik legjelentősebb főúri családjának, a Kompoltiaknak a szolgálatában tűnik fel. Mint az ő familiárisaik 1474-ben és 1479-ben a siroki vár várnagyai. Több ízben királyi megbízatásnak tesznek eleget, 1478ban épp a Kompoltiak és az Országhok siroki beiktatásánál királyi emberek. Természetesen a korban szokásos hatalmaskodásoktól ők sem mentesek, sőt egy közelebbről ismeretlen időpontban kiadott oklevél lopással és testvérgyilkossággal is vádolja őket.

17 12. SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 444-457. 13. Soós Imre szerint egy 1329-ben említett „Rexy" is a falura vonatkozhat: DERCSÉNYI Dezső VOIT Pál 1978. 533.; a templomra: Monumenta vaticana 1881. 251., 326., 337., 342. - az itt szereplő, kétszer említett „de Reske" adatot az irodalom tévesen vonatkoztatta Derecskére, mivel az „recski" jelentésű! Továbbá: KOVÁCS Béla 1967. 45-51. 14. Sztáray-oklevéltár 1887. I. 117-118. (Nem tudjuk, hogy az oklevélben említett Farkas és András rokonai voltak-e Miklósnak). 1339: Országos Levéltár Dl. 96. 210. (A levéltári jelzettel közölt okleveleknél a regesztákat tanulmányoztuk az MTA Művészettörténeti Kutatócsoport Adattárában). 1346: Anjou-kori okmánytár 1878-1920. IV. 577. 15. Anjou-kori okmánytár 1878-1920. V. 610. 16. A várnagyokra: FÜGEDI Erik 1975. 78. skk.; 1408: Zsigmond-kori okmánytár 1958. II/2. 6463. sz.; 1415: Országos Levéltár Dl. 43. 290. (Gömörben öt falva volt a családnak, 37 telekkel: Sztáray-oklevéltár 1887. II. 255.;THALLÓCZY Lajos 1879.) 17. 1447: CSÁNKI Dezső 1890. 83., illetve Bártfai Szabó László regesztája a Révai-levéltárból (Gyöngyös, Mátra Múzeum). 1465:Károlyi-okmánytár 1882. II. 366-369.; 1469: BÉKEFI Rémig 1902. 369.; 1474: BÉKEFI Rémig 1902. 388-389.; 1478; BÉKEFI Rémig 1902. 399.; 1479:CSÁNKI Dezső 1890. 61.; valamint BÁRTFAI SZABÓ László 1905. 13. 119