Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Feld István: A mátraderecskei Kanázs-vár és az éllel ellátott henger alakú tornyok
helyett inkább rekonstrukciót kísérelt meg. Ezt tükrözi az 1929-ben megjelent téves, illetve feltételezéseken alapuló alaprajza is. Míg helyesen figyelte meg a torony „borító élköveit", az építmény eredeti formáját már nem tudta meghatározni. Anélkül, hogy erre bármilyen maradvány is utalt volna, a torony mellett egy három oldalról kőfallal kerített kis udvart képzelt el, sőt rajzolt le. Érthetetlen, mit értett a „torony közepéhez felvezető sziklába vágott lépcső"-n. Pincét, sőt eltömődött kazamatát említ a hegytetőn, de végül is nem tudta eldönteni, hogy egy kis várról, vagy pedig csak egy magányos őrtoronyról van-e itt szó. A várakkal foglalkozó, népszerűsítő jellegű, elsősorban útikalauz-irodalom számos alaptalan közhelye — a várak csak az utak védelmére épültek, az egyes várak füst- és fényjeleket adtak egymásnak — Pásztornál is feltűnik. A vár alatt futott volna szerinte az Eger—Kisterenye—Fülek közötti hadiút, Oroszlánkő várába tudtak volna innen jelezni, stb. E megállapítások a várak törreneti funkciójának gyökeres félreértésén alapulnak, hiszen a középkori várak mindenekelőtt más-más tulajdonos kezén lévő birtokközpontok és lakóhelyek voltak. A sokszor igen részletesen ecsetelt, bonyolult jelzésmódok talán csak egy országos védelmi rendszer — így például a déli határvidék — esetében lennének elképzelhetők a középkorban. 5 De Pásztor végül is nem tartja középkorinak az erődítményt. Megállapítja, hogy története szorosan összefüggött Recsk és Mátraderecske történetével, 1350-től említ is számos adatot a Recski-családról. Végül azonban úgy véli, hogy Recski György és Zsigmond építették a XVI. században. Erre abból következtet, hogy az 1562-ben Országh Kristóf által átépített siroki vár építésmódja szerinte megegyezik a váréval, valamint úgy véli, hogy Kanázs-vár stratégiai helyzete miatt is tagja kellett, hogy legyen az itt húzódó védelmi rendszernek. Mindez azonban csak a képzelet csapongása, hiszen a siroki olaszbástyák legfeljebb a vidékre jellemző kőanyag tekintetében állnak közel Kanázs-vár tornyához, mely már csak elhelyezése miatt is feltétlenül középkori. 6 Főleg Pásztor munkáit használta fel Gerő László, aki a legbővebben a Vártúrák kalauza I. kötetében írt várunkról. Előbb magányos őrtoronynak, majd várnak nevezi, melynek egykori elrendezését már nem lehet megállapítani. Megemlíti a kettős sáncárkot, de a torony formáját ő sem határozta meg. (Bizonyára valamilyen félreértés, hogy a torony egyik oldala „faragott szép ... mérműves kövekkel van kirakva".) Gerő feltételezi, hogy a Recski-család építette a várat, mely a siroki vár tartozékaként a Párád—Sirok-Eger útvonalat biztosította volna. 7 Az utóbbi megállapításhoz azt kell hozzáfűznünk, hogy a siroki vár sohasem volt a Recski-család birtoka, másrészt a Párád—Sírok közötti út elég távol esik a vártól. Legújabban Kozák Károly foglalkozott a várral Heves megye műemléki topográfiájában, melyben több más várat is feldolgozott. 8 A terület XI—XIII. századi birtokviszonyai alapján úgy véli, hogy az Aba-nemzetség építhette a várat, melyhez Recsken és Derecskén kívül több más környékbeli falu is hozzátartozhatott. írott adatok hiányában a maradványok értékelésén keresztül kísérli meg a vár történetének-építéstörténetének felvázolását. E munkájában azonban — mivel bizonyára nem volt lehetősége helyszíni vizsgálatra — csupán a korábbi irodalomra, főleg az említett 1929. évi téves alaprajzra támasz5. Jó példa erre: Mátra részletes útikalauza 1938. 169.; „Ha ellenséget vettek észre, nappal a torony tetején felgyújtott máglya füstjével, éjjel pedig annak hatalmas fényével adták tovább a vészjeleket" - írja Kanázsvárról, de az újabb irodalomban is találunk hasonló példákat. 6. Sirokra: GERŐ László 1975. 250-254. (KOVÁCS Béla leírása) 7. DELY Károly 1975. 116. 8. DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. 418-419. 116
