Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Szabó János Győző: Adatok Eger XVI. századi egyháztörténetéhez
kellett volna adni Ferdinándnak, de Patóchy Ferenc 1552. április 11-én bekövetkezett haláláig nem költözött ki a várból. Várnagya 1545—46-ban már a másik Mágóchy-fivér, Gáspár, akinek politikai pártállása 1552-ig ugyancsak ingatag. 1547-től Tamás testvérével együtt a bátyja, András oldalára állt, azaz Izabella királyné pártjára. Birtokokkal, pénzzel jól megszedte magát, majd zsoldosvezérként felajánlotta a szolgálatait Ferdinándnak. Mágóchy Gáspár 1552. elején már olyan nagy tekintélynek örvendett, hogy áprilisban a megözvegyült Patóchyné nevében ő tárgyalt nemcsak a vár átadásáról, hanem az özvegy számára Boldogkő vára és birtokai megszerzéséről is, teljes sikerrel. A Ferdinándnak átadott várban ő volt a prefektus, 1554-től a provizor is. A király kifejezett kérelmére csak 1559. végén távozott el végleg Gyuláról. Első felesége, Patóchy Anna 1557. előtt meghalt. Ezután egy másik gyulai protestáns nemes, Massa (Majsai) Imre leányát, Euláliát vette feleségül. Massai Eulália neve jól ismert a magyar református egyháztörténetben. Méliusz Juhász Péter is többször megemlékezett róla. Méliusz Péter az 1565. évi bibliafordítását (Sámuel és a Királyok két könyve) a két patrónának, Bebekné Patóchy Zsófiának és Mágóchyné Massai Euláliának ajánlotta. 1560-tól Torna megyében Szádvárott Patóchy Zsófia, Torna várában Massai Eulália egymással barátságban versengtek a prédikátorok írásainak a kiadásában. 20 Mágóchy Gáspár buzgó protestantizmusához sem férhet kétség, bármelyik oldalról közelítünk. 1. A gyulai várba protestáns prédikátort hozott (Ferenc papot). 21 2. A protestáns szakirodalom többször megemlíti, hogy a helvét vallásúak énekes könyvébe a 95. sz. dicséretet Mágóchy Gáspár írta. 22 3. Amikor Ferdinánd király rendeletére 1559. elején megjelent Pozsonyban mint tanú, a gyulai templom edényeinek ellopása és Kassán való értékesítésének a bünperében, a Pozsonyi Káptalanban inkább megfizette a pénzbüntetést, de katolikus módon nem tette le az esküt. 23 4. Tornán 1561. elején a vizitációt végző főesperesi küldöttség előtt tett nyilatkozatai teljesen a helvét konfesszió szellemében fogantak. 24 5. A külföldi egyetemeken tanuló diákok felkarolása, Mágóchy Gáspár ilyen jellegű patronáló tevékenysége a magyar reformáció szempontjából igen jelentős volt, noha a konkrétumok, a részletkérdések területén még csaknem minden tisztázatlan, ahogy a gyulai protestáns iskolai oktatás ügye is lényegében feldolgozatlan. Holott az előbbivel összefüggő kérdéscsoportról van szó. A gyulai iskolában viszonylag korán, az 1530-as évek végétől számolhatunk a reformáció szellemének a meggyökeresedésével, de 1542. után válhatott az iskola egészében protestáns szelleművé. A szakirodalom felveti Ozorai Imre, sőt Gálszécsi István itteni működését, 25 Balsaráti Vitus János első iskolája is feltehetőleg a gyulai volt. 26 Itt tanított 1545-ben Szegedi Kis István. 27 Innen ment a krakkói egyetemre Valkay Kelemen. 28 1551-től itt működött a Massai gyermekek (Imre, András) nevelőjeként Sibolthy Demeter. 29 Ide költözött ez idő tájt Zemplén megyéből Szikszai Fabricius Balázs és öccse, Szikszai Demeter. 30 Ez utóbbi még 1560-ban is a fiatalabb növendékek tanítója volt az iskolában. — A Gyulán megforduló, a magyar reformáció nevezetes alakjai közül, hogy a Mágóchy fivérek kiknek egyengették az útját, ez a korai magyar református egyháztörténet egyik megválaszolatlan kérdése. Scherer Ferenc nagy levéltári anyagra támaszkodó könyvében azt írta, hogy Mágóchy Gáspár költségén ment Gyuláról a wittenbergi egyetemre ifjabb Massai Imre és Szikszai Fabricius Balázs 1558-ban, majd egy évvel később Massai András. Szikszai Fabricius Demeter 1561-ben, bátyja hazatérte után utazott ki. 3! A protestáns egyháztörténeti szakirodalom Mágóchy patrónusi tevékenységét nem adatolja. Csupán általánosságban céloznak ilyen szerepére, hivatkozva Kapossy György késői, az 1585. évben kiadott munkájának magasztaló soraira. 32 68
