Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Dancza János: Visszaemlékezés az egri városi múzeumra

belső oldalán az anyag jócskán lepattogott, de nem horpadt be. A másik ütés nyomán az anyag betört és egy szabálytalan lyuk keletkezett, a lyuk szélétől egy repedés egészen az üst összeszűkülő, és alacsony gallérszerű nyakkal szegélyezett nyílásáig terjedt. Lakatos voltam és nyomban tisztában voltam vele, hogy egy remekül sikerült, régi és addig nem is látott alakú öntöttvas edény, amelynek nagyszerű szakember volt a készítője. Ezt az üstöt Pálosi nyomban felvitette a kazamata kiállításba. Ma az újonnan megnyílt vártörténeti kiállításban látható. Azt tudtam, hogy a subalyuki anyagért tekintélyes összeget kap a város és Pálosinál sürgettem, hogy néhány egyszerű tárlót csináltassanak, hogy az egyik helyiségben valamit láthatóvá tudjunk tenni a gazdag anyagból. Ugyanis többször előfordult, hogy olyan egyének jöttek megnézni az anyag egy részét, akiknek a kérése elől nem lehetett kitérni. Ilyen volt gróf Batthyány Gyula festőművész, akit a néprajzi anyag nagyon érdekelt. A színes holmikért rajongó festő módfelett sajnálta, hogy ezt a szép és gazdag anyagot még nem tették a nagyközönség számára hozzáférhetővé. És ennek a véleményének az Eger 1937. augusztus 29-i számában hangot is adott. Ebből idézek néhány sort: „Egy fanatikus kulturimádó fáradhatatlan akaratereje össze is hordott ezekből egy kis múzeumra valót, régmúlt idők ékes magyar viseletét. A kivarrt ködmönöket, fényesen csillogó, csodálatos fejdíszeket, selyemkendőket, hímzéstől ékes ingvállakat. . . . Fegyver, fátyol, tükör és ködmön egy heroikus múlt emlékei vannak pár teremben összehordva, felhalmozva. Csak egy a baj: a sok kincs egymás hegyén-hátán egymást födi és takarja. Tágas üvegszekrényben találhatnak csak méltó elhelyezést s az ország egyik legszebb etnográfiai múzeumának magvát alkothatnák ezek a felhalmozott drágaságok. Csak a keret hiányzik. És ennek nem szabadna sokáig késnie." Persze majdnem mindenki szerette volna, ha a múzeum mielőbb megnyílna a közönség számára. Ennek ad hangot az Eger már 1934. január 21-i számában megjelent cikk is: „Tavaszra elkészül az egri városi múzeum. Az épület emeletén öt világos és áttekinthető helyiség fog a múzeum rendelkezésére állni, a földszinten pedig két raktár, iroda, preparáló helyiség s a múzeumőr kis lakása foglal helyet." Csakhogy, akik a múzeum ügyét intézték,— Pálosi és Pataki —, akik nemrég még szégyenletes helyzetnek nevezték, amiért Eger múzeum nélkül van, most, amikor már minden lehetősége megvolt, hogy a múzeum minél előbb berendezve a közönség elé tárja az anyagát, nem nagyon erőltették a múzeum ügyét. Az is rövidesen kitűnt, hogy a subalyuki anyagért kapott tekintélyes összeget, amit a múzeum berendezésére folyósítottak, a nagy összegű adóssággal küszködő várásatások anyagi zavarainak eltüntetésére fordították. Ezzel a ténnyel a még meg sem született Egri Városi Múzeumot az általam előteremtett anyagi alapjától fosztották meg. A Népújság 1975. október 12. számában Pécsi István: Diákok a Bolyki-bástyán с cikkében a vár feltáróiról — Pálosi és Patakiról — a többek közt a következőket írja: ,,.... Ha megszorulnak nem mennek a szomszédba tanácsért. Dancza János megtalálta a subalyuki barlangban az azóta nevezetessé vált ősember-állkapcsot. Jobb híján ezt is bevetik a küzdelembe. Negyvenezer pengőért elzálogosítják s erre vesznek fel kölcsönt." Az ősemberi maradványokat nem elzálogosították — erre nem is volt lehetőségük —, hanem az érte kapott pénzt egyszerűen a vár adósságainak a kiegyenlítésére használták fel. Pedig én már 1934-ben felvettem a kapcsolatot az Iparművészeti Múzeum gépészé­vel, aki más múzeumok számára is készített modern, fémből és üvegből készült, pormentes tárlókat és érdeklődtem, hogy a mi múzeumunk tárlószükségletét mennyiért készítené el. Érdeklődésemre tárlótípusok költségvetését és rajzait küldte meg, amik ma is megvannak. 12 Szóval én is úgy képzeltem el az anyag elhelyezését, ahogy ezt később Batthyány megírta: „Tágas üvegszekrényben találhatnak csak méltó elhelyezést. . . ", 15* 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom