Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Kozák Károly: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása II.
Hercegovina), amelyet ugyancsak a köttlachi kultúra anyagába soroltak. E temetőben találhatók olyan nagyobb méretű S-végű hajkarikák is, amelyeket ráfűzött gyöngyök díszítenek (20. kép). 2 ' (Egy gyönggyel díszített, nagyobb S-végű hajkarikát — szórványként — a román kori székesegyház hajójának délkeleti sarka közelében találtunk a korábbi évek feltárása során. 22 ) A 278. sz. sír leletegyüttesének leírása és párhuzamainak bemutatása, említése után felmerül az a kérdés, miként és mikor kerültek ezek a tárgyak Egerbe, kik használták, akikkel aztán el is temették azokat? A kérdésre nagyon nehéz a válasz, s arra esetleg csak e temetőrész elemzése után vállalkozhatunk. Annyit azonban előrebocsáthatunk, hogy az e temetőrész „A" szelvényében ismertetett 41 sírban, valamint az annak legközelebbi párhuzamaként említett Nádudvar—töröklapony agi, X-XI. századra meghatározott temetőben hasonló, egyértelműen köttlachi jellegű anyag nem került elő. Ugyanezt elmondhatjuk a területileg még közelebb eső sarudi temető 63 sírjának X—XI. századra keltezett leletanyagával kapcsolatban. 23 Ennek dacára, a 278. sírban együtt talált tárgyak — mind jellegzetes köttlachi típus, s az nem vegyül „magyar" anyaggal — arra utalnak, hogy azok nem kereskedelmi áruként kerültek Egerbe. 24 Az alsó rétegben délnyugat felé haladva, nehéz megtalálni a következő „sort". Úgy tűnik, hogy a 260., 268. és 267. sz. sírok tartoznak helyzetüknél fogva egy sorba. A 260. sír azonban messze esik a másik két, egymáshoz megfelelő távolságra levő sírhoz. Ha azonban a kissé feljebb levő 275., majd a 273. és 272. sírt is e sorba számítjuk, a sírtávolságok már kedvezőbben alakulnak. A „sor" bal oldalán találjuk a többitől lényegesen eltérő tájolású, egymás melletti 280—81. sz. sírokat, amelyeket különálló temetkezésnek, vagy a sorba tartozóknak is tekinthetünk. Megvizsgálandó még a 274. és a 279. sz. sír helyzete — viszonya — a 275. és 272. sírokkal kapcsolatban (házastárs, vagy esetleg gyermek). Ennek a sornak sírjai leletekben igen szegények. A 260. sz. női sír tartozhatott a korábban említett 276. sz. fiatal sírjához, amelynek közvetlen közelében helyezkedik el. Ezt támasztja alá a szülő és gyermek viszonyának lehetősége. Az ezektől kissé feljebb eső 274-275. sz. sírok esetében hasonló a helyzet. (Ez utóbbiak a „D" szelvény legmélyebben fekvő sírjai közé tartoznak.) Az említett kapcsolat lehetőségeit figyelembe véve, a következő, 273. sz. női sír „magányosnak" tűnik. A sírban egy S-végű hajkarikát és 4 db kisebb, Árpád-kori edénytöredéket találtunk (21. kép). 25 Ettől a sírtól jóval távolabb tártuk fel a 272. sz. férfi sírját. Kissé délnyugatra, de szinte pontosan a korábbi sírba temetve került elő — 3 cm-rel magasabban — a 279. sz. női sír, egy S-végű hajkarikával. (Ez esetben bizonyosra vehetjük, hogy férj és később meghalt feleség sírját tártuk fel.) A fenti síroktól kissé északkeletre találjuk — egymás közelében — a 268. sz. női és a 267. sz. férfi melléklet nélküli sírját. A sírok mélysége csaknem azonos, de magasabban helyezkednek el mint az előbb említett 272. sz. és a közelében levő, „sor széli", eltérő tájolású 280—81. sz. sírok. Ez utóbbiak elérik a 272. sz. mélységét. A két sír helyzete, mélysége és a többitől egyformán eltérő tájolása miatt egymáshoz tartozott. (Az antropológiai vizsgálat a rossz fenntartású csontanyagot csak feltételesen határozta meg női csontvázaknak.) 26 A két sír közül a bal oldaliban (281. sz.) a koponya két oldalán 1 — 1 S-végű hajkarikát, a jobb kéz egyik ujjpercén pedig egy fonott ezüstgyűrűt találtunk (14. kép). A 281. sír a 280-as É-i oldala mellett helyezkedik el, félig beleesik annak gödrébe. Ez is világosan bizonyítja a két sír együvé tartozását a már elmondottak mellett. E sír leletei, az egyik S-végű hajkarika és a fonott ezüstgyűrű az „A" szelvényben talált leletekhez hasonlóak. 2 7 26
