Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Löffler Erzsébet: Eger város jogi helyzete a török kiűzésétől 1854-ig
általános köztudatban is magasabb helyet foglalt el a közönséges mezővárosoknál, jobbágyközösségeknél. Mégis a mezővárosok bizonytalan jogállása, a földesúrtól való erősebb-gyengébb függése az oka annak, hogy még az 1848-as törvények is csak az egyházi tizedet voltak képesek megszüntetni a városban, és hosszú évek pereskedésére, végül váltságösszeg lefizetésére volt szükség ahhoz, hogy a város lakossága földesurától való függését meg tudja szüntetni. Természetesen bonyolította a helyzetet az is, hogy a város határában levő földeken gyakorlatilag csak szőlőt termeltek (a mi szempontunkból egyéb terményféleségek elhanyagolhatók), ezeknek a szőlőknek úrbéres jellege pedig kétséges. A mezőváros bizonytalan jogállásából és a szőlők úrbéres, vagy szerződéses jellegének tisztázatlanságából fakad ez a bizonytalan jogi helyzet, amikor a földesurak igazolni próbálják a szőlők majorsági jellegét — ennélfogva ők a földesúri kilencedet lényegében véve bérleti díjként fogják fel — a lakosság ezzel szemben azzal érvel, hogy a borkilenced jobbágyi szolgáltatás, amit kiegészítenek még egyéb, pénzzel megváltott szolgáltatások is. Ezért a Fenessy-féle transactio úrbérpótló szerződésnek tekinthető. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben az esetben nem helyi jelenségről van szó, hiszen a szőlőket az urbárium sehol sem tekintette úrbéres jellegű földeknek, kizárólag az a helyi sajátság nehezítette a helyzetet, hogy a város határában kizárólag szőlők voltak, elenyészőre kiszorítva a mezőgazdaság egyéb ágait. JEGYZETEK 1. Szántó Imre 1954. 6-7. 2. Csizmadia Andor 1962. 9. 3. Szántóimé 1954. 7. 4. Borovszky Samu 1909. 107. 5. Corpus Iuris Hungarici, Magyar Törvénytár, 1608-1657. évi törvénycikkek, 549. (1649. évi 45. te. Hogy az alárendelteknek a földesurak ellen való támadásait elhárítsák, megújítják az 1622. évi 17. cikkelyt: 1. paragrafus: „és továbbra is rendeltetik, hogy az olyan királyi megerősítések és jóváhagyások, a melyeket a földesúri joghatóság alatt álló bármely városi lakosok az ő elavult kiváltságaikra nézve földesuraik tudta, beleegyezése és ajánlása nélkül eddigelé nyertek és jövőre fognak nyerni: semmit se érjenek.") 6. Borovszky Samu 1909. 107. 7. Szederkényi Nándor 1891. IV. 15-18. 8. Szűrtíó Imre 1954. 7. 9. Szederkényi Nándor 1891. IV. 18-20. 10. DIV TA 389-77. EKML XII.-2/d/44. 81. isz. A Fenessy-féle transactio. 11. Szederkényi Nándor 1891. IV. 21. 12. DIV TA 389-77. EKML XII.-2/d/44. 81. isz. A Fenessy-féle transactiohoz fűzött magyarázat. 13. Breznay Imre 1926. 13-14. 14. Bél Mátyás 1968. 65. 15. Breznay Imre 1933. I. 58. 16. Breznay Imre 1933. I. 59-75. 17. Breznay Imre 1933. I. 75-76. 18. Breznay Imre 1933. I. 155-156. 19. Bél Mátyás 1968. 67. 20. Breznay Imre 1933. 1. 157-158. 21. Csizmadia Andor 1962. 26-27. 22. Cst madia Andor 1962. 27. 23. V.o. A Fenessy-féle egyezménnyel. 24. Breznay Imre 1933. I. 142. 25. Csizmadia Andor 1962. 32. 26. Csizmadia Andor 1962. 34. 27. Csizmadia Andor 1962. 34-35. 94
