Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Szabó János Győző: Adatok Eger XVI. századi egyháztörténetéhez
hetekben írtak Kolozsvárra az ott tartózkodó lengyel provinciálisnak arról, hogy új kanonoktársuk mily derék, kitűnő ember. 73 Nem kétséges, hogy Drenóczy Istvánra a világi klérusban nagy jövő várt. Még az sem zárható ki, hogy magasabb egyházi körökben az ortodox kereszténységről szerzett tudását később hasznosítani akarták. Hiszen Felső-Magyarországhoz tartozott az ortodox munkácsi püspökség (amelyet éppen az 1439. évi firenzei zsinat uniós szellemű orosz vezetője, Izidor kievi metropolita alapított 1443-ban a magyar király és főpapjai támogatásával. 74 A kibontakozáshoz szükséges idő azonban Drenóczynak nem adatott meg. Két év múlva, 1586-ban Egerben meghalt. Állítólag pestisben, mint ugyanez évben négy másik kanonoktársa. 75 Egyazon évben halt meg a magyar rekatolizáció első nagy alakjával, Telegdi Miklóssal és a XVI. század második felének egyik legnagyobb katolikus uralkodójával, Báthory Istvánnal. Abból a levélből, amelyben Drenóczy halála hírét december 4-én Grodnóból a lengyel provinciális Rómába megírta, megtudjuk, hogy a még élő lengyel király 15 aranyával és némi elemózsiával útrakelt Vilnából az egy éve Erdélyből oda száműzött, nagyon képzett, de rossz természetű jezsuita páter, Undó Márton, 76 hogy Kassa mellett élő, nyomorgó szüleit megsegítse. Undót akkor még nem bocsátották el a rendből, mivel a Societasban ha nem is tesz sok jót — felettesei szerint — de legalább így megmentik attól, hogy sok rosszat tehessen. Az egri kanonokok halála és Nogarola gróf katolikus papok iránti egyre sürgetőbb kérelme, s főképpen Undo elszántsága még 1587-ben az elbocsátáshoz vezettek, S így néhány hónappal Drenóczy halála után ismét egy volt jezsuitát láthatunk az egri káptalan tagjai között, a patai főesperesi stallumban. 77 A folytonosság látszata ellenére azonban kettejük között egyenlőséget nem húzhatunk. Drenóczy István rövid életében is nagyobbra nőtt egyháztörténeti szempontból, mint Undó Márton. S láttuk, hogy Undóval ellentétben, Drenóczyra a rendtársai, elöljárói számítottak, őt mindvégig közibük valónak tekintették. Drenóczy is visszavágyott a Societasba; lelkileg minden bizonnyal mint jezsuita halt meg. Ezért írtunk róla úgy, mint az első Egerben letelepedett jezsuitáról. JEGYZETEK 1. Szabó János Győző 1977. 103-165. 2. Nagy József 1978. 333-347. 3. Az egri Gárdonyi Géza Társaság 1980. évi munkatervében szerepeltetett az egri (Heves megyei) XVI. századi reformáció témaköréből egy tudományos ülésszakot, de az egyetemi és a főiskolai érdekeltek ellenzése miatt meghiúsult. 4. PIRNÁT levele 1979. szept. 3-án kelt. Az érdeklődésemet Béza levelezésére irányította, másrészt hosszan elemezte az aposztatált jezsuita, Christian Francken életútját. - Kitüntető figyelmét ezúton is megköszönöm. 5. Például Rákóczi Zsigmond gyámsági szerepéről és első feleségéről írtak {Szabó János Győző 1977. 130.). E kérdésre szerencsére azóta kitérhettünk. Szabó János Győző 1981. Uo. korrigáljuk szendrői kapitánysága kezdő évének hibás adatát. - Itt jegyezzük meg, hogy kritika illeti azt az eljárásmódot is, hogy a köztörténet ismert személyiségeinek a kivételével szinte valamennyi i-vel végződő előnevet ipszilonosítottunk egy itt nem részletezhető téves koncepció szerint; ezért írtuk Szikszai nevét is y-nal. 6. Aubert, Hippolyte 1973. № 482., 177-180. 7. Aubert, Hippolyte 1973. № 491., 202-203. 8. Elképzelhető, hogy a Peucernél tett látogatás sem pusztán formalitás volt. Hiszen ezekben az időkben (1567-68), Zoványi Jenő szerint éppen Peucer buzdítására, a Wittenbergben tanulók a Szentháromság-tagadók ellen 16 pontban álló hitvallást szerkesztettek: Zoványi Jenő 1977a. 29. 76
