Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Kozák Károly: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása II.

26. A 280. sz. sírban feltehetően férfit temethettek el, s a hiányzó bal lábszárcsontokat a 281. sz. sír ásásakor bolygathatták meg. E sírok mélyebben fekszenek, korábbiak mint a sírgödör alsó része közelében feltárt 267-68. sz. sírok. 27. A kisebbik S-végű ezüst hajkarika és a fonott ezüstgyűrű párhuzamai az „A szelvény leggazdagabb, 203. sz. sírjának anyagában találhatók. A hajkarika azonban jóval kisebb az ott talált két hasonló formájú darabnál. A másik, vastag ezüst huzalból készült S-végű hajkarikához hasonló darabok a 270. sz. sírból kerültek elő egy a kisebb méretűre emlékeztetővel együtt (18. jegyzet). 28. A „sorok bizonytalanságát, hiányosságát többször is említettük, a temető területének északkeleti irányú emelkedésével együtt. Ez utóbbi viszont az egy csoportban tárgyalt sírok mélységhatárainak meghatározásánál - s így sorba „rendezésnél - jelentett nehézséget. 29. Dienes István 1972. 16., П.; László Gyula 1944. 150-165. 30. Ez utóbb említett három sír mélységét tekintve a második rétegbe tartozik. Az e területrészen feltárt többi sír kb. 30-80 cm-rel mélyebben feküdt. Ha azonban a 2. rétegben tárgyaltuk volna azokat, csak három egymáshoz nem tartozó sírként értékelhetnénk. így viszont most lényegében a 2. rétegben csak a szelvény középrész elhelyezkedő sírsort tárgyaljuk, az attól kissé északkeletre fekvő két síron kívül 257-258. sz. E két sír lehetséges, hogy a 265. sz. sír fölöttiekhez hasonló meggondolásokat vethet fel (jelentős személy sírjának a második generációban is élő „tisztelete ). E sírok alatt tártuk fel a 270. és a 278. sz., gazdag mellékletű női csontvázakat. 31. A 258. sz. férfi sírja - bár tájolása eltérő - közelsége alapján tartozhatott a 270. sz. női sírhoz. 32. Ezekkel a sírokkal - körülbelül egy sírhely kihagyásával - délkeleti irányba „kiegészülne a sor, amelyhez így 9 sír tartozna. Ugyanez vonatkozik a „sor másik végére is, ahol - ugyancsak egy sírhely „kihagyásával - a 280. és a 281. sz. sírokat találjuk. Ezekkel 11-re egészülne ki a „sor sírjainak száma. E helyen megismételjük, hogy ez a kissé „íves sírsor egy gazdag, „magányos női sír - a 270., vagy a 278. számú sír „környezeteként" is felfogható. 33. Kozák Károly 1980. 158. 34. Elsősorban a nádudvari és sarudi temetőkre gondolunk, de vonatkozik ez az aránylag közeli tiszaörvényi, a távolabbi csataljai és halimbai leletekre is. (Cs. Sós Ágnes 1971. 105-120.; Török Gy. 1962.; pontos párhuzamát a hazai anyagban nem ismerjük.) Egy székesfehérvári (Demkóhegy) emlékeztet e karikára (Bakay Kornél 1965-66. 54-88., Abb. 1.). Feltételezhetően hasonlóan záródtak azok a nyitott végű nagyobb karikák, amelyeket köttlachi jellegű temetőkben találtak (Dolenz, H. 1969. 78-82.). 35. Erről a sírsorról is elmondhatjuk, hogy kisebb eltéréseket, fedéseket leszámítva, beleilleszkedik a 2. sorba. 36. E korhatározást kiegészíti az „A szelvény előzetes értékelése. Kozák Károly 1980. 158. 37. Az említett területen a temető feltárását az „A és „D szelvények után - a „B és „C szelvényekkel együtt folyamatosan végeztük. 38. E leletanyag a tárgyak számát tekintve is túlszárnyalja az eddigi leggazdagabb sírt, a 278. számút és jellegében is egészen más. Gazdagabb e sír leletekben az „A szelvény 203. számú, karperecpáros, fonott gyűrűs, S-végű hajkarikás sírjánál is, amelyhez jellegét tekintve már jobban hasonlítható (Kozák Károly 1980. 174. 5. ábra). 39. László Gyula 1944. 40. Dienes István 1972. 57-66. (A 7-9., 35., 39-41., 62. és 64. sz. képeken látható korongok és más tárgyak mintái érdemesek - elsősorban részletei, elrendezése, jellege miatt - az összehasonlításra.) -László Gyula 1944. 398-436., XXX-XXXI. és XXXIV. tábla. - A csörgőgombokkal kapcsolatban: Bakay Kornél 1965-66. XVII. t. 8. á., XXIV. t. 9. á., XXIX. t. 3. á., XXXIV. t. 7. á., Mesterházy Károly 1968. V. tábla., Török Gyula 1962. 363. sír. (Ez utóbb említett két helyen gyöngysoron találjuk a csörgőgombot.) 41. Filip, J. 1964. XXXIV. (Pohansko-Breclav: csörgőgomb), XLIV. (Nitra:a 278. sz. sír félhold alakú, áttört díszítésű függőjéhez hasonló darab). - T. Stefanovicova, Bratislavsky Hrad v 9. - 12. storoci (Bratislava 1975) 46 [Ezen a képen ugyancsak egy gyöngysoron (apró szemekből áll) függ egy csörgő. A leletegyütteshez még két S-végű hajkarika, egy sima gyűrű és Kálmán idejében vert dénár tartozik.] 42. Úgy gondoljuk, hogy a karikán, S-végű hajkarikán, vagy esetleg nyakkarikán előforduló, „szabadon futó gyöngyök kérdése külön vizsgálatot érdemelne és igényelne, miután viszonylag ritkának mondható előfordulásuk. A már idézett gomjenicai temetőben ilyen és „rögzített formában is előfordulnak. Ritka példányként a köttlachi anyagban is megtalálhatók (Diemlach, Judendorf, Krungl). A hazai anyagban a Székesfehérvár demkóhegyi anyagból ismerünk egy példányt (Bakay Kornél 1965-66. XXI. t. 18. á.) és egyet a zalavári temetőből (Cs. Sós Ágnes 1954. Fig. 1.) Nyakkarikán ugyancsak az említett székesfehérvári temetőben találunk egy példányt hat gyönggyel 41