Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Berze Nagy János–Banó István: A századforduló táján feljegyzett hiedelmek, szokások és babonás történetek a Heves megyei Besenyőtelekről
XXI. 1. 2. Naptári alkalmakhoz fűződő hiedelmek és megfigyelések. XXV. 1. 3. A családi élet babonái. A ) A boldog állapot idejében XXVI. 1. B) A születés után XXVII. 1. C)A házasságra, szerelemre vonatkozó babonák. (XXVIII XLI.l.) ID) Temetési babonák] (4. Égi, földi tünemények) [A)?] [B)Boszorkány, tüzesember, barboncás.] X L V. 1. С ) A vízre vonatkozók XLVI.l. D) Vegyesek LI.l. II. Szokások. 1. Naptári alkalmakhoz kötöttek. LVI.l. 2. A családi élet szokásai. LVII.l. 3. Egyéb babonás szokások. Elvégeztük a két változat részletekbe menő összevetését, amelyet sok esetben nehezít az, hogy több alkalommal nem azonos az egyes adatok közlési sorrendje a két változatban, ill. a kéziratos anyag egy-egy adatát néha összetevői alapján szétbontva, különálló adatait pedig időnként összevontan találjuk meg a publikációban. Több példa van arra is, hogy a kézirat egy-egy adata más fejezetben szerepel a publikált anyagban, mint a kéziratban. Az összevetés eredményeiről - a rendkívüli hosszadalmasságot igénylő teljességre való törekvés helyett - csak a leglényegesebbeket mondjuk el. Az Ethnographiában megjelent közlés gazdagabb azzal az anyaggal, amely minden valószínűség szerint a kézirat elveszett XXVIII-XLI. lapjain lehetett. Ezt a feltevést szinte bizonyossággá teszi az a körülmény, hogy a kéziratnak a hiányzó részt követő első megőrződött lapján (XLII.) az Ethnographiabeli közlés arányos távolságban elhelyezkedő folytatását találjuk. A kézirat elveszett (XXVIII-XLI.) lapjain tehát minden valószínűség szerint a házasságra, szerelemre vonatkozó hiedelem- és szokásanyag folytatása, a temetési babonák, valamint az „Égi és földi tüneményekre vonatkozó babonák és a boszorkányhit" körébe tartozó anyagközlés első része lehetett. A kéziratból hiányzó első 12 lap (I.—XII.) tartalmáról viszont semmi közelebbit nem lehetett megtudni az összevetés eredményeként sem. Az Ethnographiában megjelent változatból viszont a kézirat következő nagyobb egységei hiányoznak: a XXI. lapon kezdődő „Naptári alkalmakhoz fűződő hiedelmek és megfigyelések" (egyetlen, máshol felhasznált adat kivételével), a Vízre vonatkozók (XLV), A családi élet szokásai (LVI.) és az LVII. lapon kezdődő Egyéb babonás szokások. Az Ethnographiabeli közlésben globálisan megtartott részekből is számos adat hiányzik. Néha még feltételezni is nehéz a kihagyás okát. Bizonyos esetekben ugyan gondolhatunk a felekezeti vagy nemzeti érzékenység iránti kíméletre (a „zsidópap meghal": XLIX.l.; az „oláhokká vedlett székelyek": LIV.) vagy az obszcénitástól való félelemre (a „természeti szükségét kielégítő" kutyával kapcsolatos szokás: XLIX.—L.). A kihagyások legnagyobb részére azonban nem találunk elfogadható magyarázatot. A legnagyobb veszteség azonban kétségtelenül az — amire már fentebb is utaltunk -, hogy a közlésből rendre kimaradtak a babonákhoz, hiedelmekhez, szokásokhoz kapcsolt népköltészeti adaptációk és az önálló műfajhoz tartozónak is felfogható kísérő 314
