Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

3. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. 1977. 5-91. A tanácskozás zárszavában hangzott el Balassa Iván elnök nyilatkozata, hogy amennyiben a jelen értekezlet felhatalmazza, javasolni fogja a Magyar Néprajzi Társaságnak tudományos konferencia összehívását az etnikai csoport fogalmának tisztázása céljából. 4. Bakó Ferenc 1980. 134. 5. Fél Edit 1948. 20., 22. 6. Morvay Judit 1980. 157-158. 7. Flórián Mária 1966. 3. 8. Bakó Ferenc 1977. 9. Morvay Judit 1980. 10. Bakó Ferenc (szerk.) 1978. 11. Bakó Ferenc 1981. 12. Paládi Kovács Attila 1965. 7., 11. - U. ő: 1968. 209. 13. Várady Gyula, egykori bükkszenterzsébeti plébános megírta egyházközsége történetét és amikor a falut a tájba akarja elhelyezni, mindig a Mátráról ír: „. .. a szent-domonkosi iskolánál mintaszerűbbet jelenleg a Mátrában keresve sem találhatunk . - VagV } amikor ezt a tájat a Palócföld részének tekinti, akkor a „Mátra élenyes, termékeny völgyei -be helyezi el. Várady Gyula 1888. 303., 327. 14. Bakó Ferenc 1980. 3. 15. Hof er Tamás 1980. 115. 16. KSH 12. 364-365. 17. 1980-ban a cigány lakosság 800 körül volt és ezzel a lélekszámmal Tarnalelesz Heves megye legnagyobb cigány népességű települése. 18. A négy falu történelmét - ez alatt fó'leg a birtoklás- és gazdaságtörténetét értjük - nagyobbrészt egybehangzó adatokkal megtaláljuk: Dercsényi Dezsö-Voit Pál I—II—III.; Soós Imre 1975 - a falvak lexikális sorrendjében. 19. Kandra Kabos 1886. 461., 489., 505. Érthetetlen, hogy Fedémes annak ellenére, hogy ez időszakban lakott hely volt, kimaradt ezekből a jegyzékekből. i 20. Balássy Feienc-Szederkényi Nándor II. 336., 348. A várbirtokok sajátos rendszerére jellemző, hogy amíg a leleszi népsziget három faluja Sírokhoz, egy időben Egerhez, addig a tőlük nyugatra fekvő Pétervására a borsodi Dédes várához tartozott. 21. Szakoly Ferenc 1969. 134. 22. Merényi Lajos 1897. 302-305. A Heves vármegyében lévő „főhadnagyság -hoz a következő falvak tartoztak, ül. a szöveg ezeket a falvakat említi meg: Szentdomonkos, Kövesd (Erdő-), Szent Eörzsébet (Bükk-), Lelesz (Tárna-), Váraszó, Istenmezeje, Szék (Bükk-), Bátor, Mikófalva, Bekölce, Csehi (Eger-), Fedémes, Bocs (Eger-). 23. Soós Imre 1975. 194.; Kovács Béla 1967. 37. 24. Soós Imre 1975. 446.; Ladányi Miksa 1936. 264-265. 25. Soóslmre 1975. 122. 26. Soós Imre 1975. 463. 27. Várady Gyula 1888. 280-281. 28. Várady Gyula 1888. 281. 29. Az 1426. évi oklevelet idézi Kovács Béla 1967. 37. Az 1577. évi jobbágynévsort közli Maksay Ferenc 1959. 731-732. 30. HML Érs. lt. Cl. I. fasc. GG. 584-e. 31. Uo. fasc. KK. no. 671. 32. HML 1828. évi regnicolaris összeírás. 33. OL Reg. decimarum; Fekete Lajos 1968. 60-61. 34. HML Polg. perek, no. 370. 35. Orosz Ernő 1906. 14. 36. HML 561/1. öi. 1720. év. - A Balázs nemzetségen belül az egyik hadat ma is Gődér hadnak nevezik. 37. Orosz Ernő 1906. 30. A voksoló nemesek között azonban nem itt, hanem Szenterzsébeten írják össze őket: HML 812. öi. 38. Saját gyűjtés, amit megerősít IIa Bálint közlése (Gömör megye, II. 18-19), mely szerint Almágyon már a XVI. század óta törzsökös és ma is kiterjedt család az Agócs. (Paládi Kovács Attila szíves közlése.) 39. OL Kam. Reg. Dec. 1205. De frugum, 1556. 40. Orosz Ernő 1906. 318. 284

Next

/
Oldalképek
Tartalom