Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

26-b. Házasságok az 1820. és 1821. évben E L F D endogámia 44.4 38.4 50 28.5 külső endogámia 27.7 42.3 50 exogamia 27.9 19.3 50 21.5 Az eddigiekből következik, hogy az endogámia mellett az exogamia háttérbe szorul a falucsoport kapcsolatrendszerében. A négy időmetszet révén elemzett 446 házasságkötésből 78 esetben jött az egyik fél a népszigeten kívüli területekről, ami az összesnek 17,5%-a. Az endogám házasságok is két részre oszthatók, az egyik a gyengébb kapcsolatokat jelző helységek csoportja, ahol a vizsgált időszak alatt csak 1 — 1 házasságot kötöttek,

108 a második csoportba pedig az a 14 helység kerül, ahol több esküvő volt és amelyekkel a leleszi falucsoport kapcsolatai erősek és folyamatosak.

109 Megállapítható, hogy ezek a települések a népsziget közvetlen szomszédai és ahogyan bővül ez a kör, úgy ritkul a házasságkötések száma is. Az anyakönyvi bejegyzések azt mutatják, hogy 1930—1931-ig az exogám partnertelepülések minden esetben arról a területről adódtak, amelyet a néprajzi irodalom a palóc néprajzi csoport lakóhelyének tart leszűkített értelemben is. Csak századunkban fordulnak elő esetek, amelyekben a házastárs a Dél-Alföldről, vagy a Dunántúlról érkezik. A nemesi nemzetségek ragadványneveiben is felbukkannak régi exogám kapcsolatok emlékei, így a Kovács hadnál az Óbásti, az Utassy hadnál pedig a Meleg nevek. Ez utóbbi nevet egy hajdani egerbocsi menyasszony hozta 279