Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

ahol 1866-ban négy Király családot találunk, a négy Kis pedig a 62. számú funduson lakik. A többi jobbágy- és zsellércsalád, azaz a Dancza, Orosz, Suszták, Ivacs, Pócs, Bojtos, Sipos — igen kis létszámú és elvegyül a nemesi nemzetségek között. Tamalelesz települési viszonyait a múlt század közepén az 1858. évi tagosítási térkép és a hozzá tartozó telekkönyv segítségével idézzük fel. Utóbbit kiegészíti egy „Kiszámítás" a birtokosok egyéni illetményeiről, amely felsorolja az egyes családok birtokait." Forrásaink értékét csökkenti az, hogy a belterületi térkép csak telkeket ábrázol, építményeket nem, egyébként a szenterzsébetiekkel egykorúak és hasonló jellegűek, használhatóságuk mégis különböző. Nem választhatók szét olyan könnyen a nemesi nemzetségek, mert itt kisebb nemesi családok mellett a hatalmas Kovács nemzetség dominál, melynek ágazatai nem különböztethetők meg teljes bizonyossággal. Más a két forrás terminológiája is, a leleszi iratok gyakran használják a „had" kifejezést, amit Szenterzsébeten nem láthattunk. Mindehhez hozzájárul az, hogy a két nemesi település formája, szerkezete és összetevői lényegesen különböznek egymástól. A település szerkezetére az észak-déli irányú Nagyvölgyi patak és három utca jellemző, amelyek a Tárnával párhuzamos és az országútra települt utcába torkollnak. A falu északnyugati szélén, dombon áll a templom, körülötte a legnagyobb úri birtokos, Nánássy Ignác majorsági és úrbéres beltelkei, 7 jobbágytelek után. A többi úri birtokos ugyancsak 7 telek után járó beltelkei nem egy tagban, hanem a falu több részén elszórtan fekszenek, összefüggő tömböt képeznek azonban a Kovács nemzetség beltelkei, amelyek a patak folyása mellé és az utcák találkozási pontja köré tömörülnek. Az l-l telekkel bíró 268 19. kép. Tarnalelesz belterülete, 1858. év. A főnemesek beltelkei többnyire a falu ÉNy-i részén vannak