Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól
közöttük. 93 Az 1858. évi telekkönyvben a „volt Földes Jobbágyok" birtokai között a Szállás is szerepel, ahol minden gazdának - így az egri érseknek is - van földje 1-4 darabban. Ekkor tehát a Szállás már elvesztette korábbi állattartó funkcióit és szántóvá fordult, mégpedig a falu legjobb szántóterületévé. A régi funkciót egy földrajzi név őrzi csak: Pap szállása, azaz a lelkész illetményföldjéhez csatolt szálláskert, ami ebben az időben már egy gazda tulajdonában van. 94 A fedémesi Szállás tehát abban különbözik a fentebb felsorolt szálláskertektől, hogy a település közelében van, hogy eredeti funkcióit régebben elvesztette, mint az előzők és a falu történeti létének ideje alatt szerepe többször is változhatott. Egy-egy háborús pusztítás után a felégetett, kirabolt falu megmaradt lakossága - úgy látszik - a Szálláson kezdte újra az életet és onnan költözött vissza a mai faluhelyre, ami a XIV. század óta kontinuusnak látszik. A népsziget másik két falujának, Szenterzsébetnek és Szentdomonkosnak települési rendszerében a megosztottság nem kapott helyet. Mindkét falu határában csak uradalmi majorok keletkeztek, amelyek kívül állván a falu társadalmán, annak fejlődésére nem voltak hatással. Szenterzsébet azonban különbözik a másik falutól abban, hogy határában a gazdagabb nemesi hadak állattartó szállásokat tartottak fent, de ezek csak a félridegen tartott juh, sertés, vagy marha nyári szállásai voltak. Ilyen volt az Utassy meleg had 11. kép. Szentdomonkos belterülete, 1845. év 262
