Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

1. kép. Az Utassy nemzetség armáUsának címere. 1646. év A Bozó nemzetség is a legrégebben itt lakók közé tartozik. Nevük szerepel a XVI. század mind a négy ismert jobbágynévsorában, majd 1685-ben nemességet nyernek és egyik águk Szenterzsébeten, a másik Leleszen lakik. A voksoló nemesek összeírásában azonban csak Szenterzsébeten szerepelnek 25 férfivel. — A Sillák, vagy Szilák nemzetség ismeretlen helyről települt át Szenterzsébetre. 1660-ban hirdették ki Heves megyében — 1654-ben, Lipót királytól kapott — nemeslevelüket és attól kezdve erzsébeti lakosokként szerepelnek. A nemességszerző István dédunokájaként 1764-ben nyolc férfit tartottak számon,

44 1824-ben pedig tizenhármat, amiből következik, hogy a Szilák nem tartozott a népes nemzetségek közé. A Ködmön nemzetség először 1682-ben tűnik fel, amikor Barna Ferenc özvegyétől, Csecsei Dorkótól nemesi kúriát vesznek bérbe. Nemességet Lipót királytól 1685-ben kapnak és ettől kezdve erzsébeti lakosok. Igen népes, virágzó nemzetség, az 1824. évi összeírás 35 voksoló nemest ír közöttük össze.

45 A hagyomány szerint a Ködmön nemzetség Váraszóról származik és mindig bérlő, „taksás" volt. 1720-ban három „taxalista" nemes volt a faluban, valamennyi Ködmön, akik vonakodtak a jobbágyok összeírásakor a vármegye tisztségviselői előtt megjelenni és adataikat bevallani.

4 6 Az Ortho nemzetség Gömör megyei származású és 1628-ban, nemességük kihirdetésekor másik nevük Molnár volt. Heves megyében először Fedémesen laknak (1699), majd egy másik Orthó (János) Hét faluból ugyancsak Fedémesre költözik. Az 1724. évi investigatio már Szenterzsébeten találja a családot,

4 7 és itt gyökeresednek meg. 1824-ben 249