Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Misóczki Lajos: A gyöngyösi műemlék könyvtár
1953. április 11-én az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) vette át a gyűjteményt, és 1955. február 1-én nyitotta meg a kutatók előtt. A könyvtár újabb megmentésében és további fejlesztésében Borsa Gedeon és Keresztúry Dezső segített legtöbbet. Az OSZK Katus László tudományos kutatót bízta meg a könyvtár vezetésével, miután Bán Imre a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre került. A központ százszámra küldte az új kiadású hazai és külföldi kiadású köteteket a könyvtárba. 82 Ugyanis az OSZK új arculatot szabott a könyvtárnak azzal, hogy a Tudományos Könyvtár nevet adta: Egyrészt könyvtári műemlék vagy könyvmúzeum lett, másrészt tudományos könyvtár. (Az új szerzeményű könyvekbe ezután az OSZK Gyöngyösi Tudományos Könyvtár körpecsétnyomat került.) Előbbi rendeltetéséből eredően az állomány elhelyezésével és kiállítási példányok állandó bemutatásával (tárlókban, vitrinekben) a középkori kolostori könyvtárat reprezentálta látogatói előtt. Mint tudományos könyvtár a régi magyar irodalom, történelem és nyelv kutatóinak, a Mátra-vidék története iránt érdeklődőknek nyújtott anyagot. A két fő feladata mellett az állomány további folytonos gyarapítását is vállalta, hiszen felügyeleti szerve elrendelte a Mátraházán üdülő akadémikusok kutató tevékenységének támogatását is. 8 3 A megnövekedett feladat főfoglalkozású könyvtáros beállítását igényelte. 1957/1958-ban Katus Lászlót Lévai Ferenc okleveles könyvtáros követte. Lévai azonnal a 18 000 kötetre duzzadt állomány katalógus-céduláinak elkészítéséhez fogott. Emellett elkészítette a könyvtár felszabadulás utáni első, részletes, képes ismertetését. 84 Az 1950-es években a könyvtári hivatalos nyitvatartási órák kedden és csütörtökön 14—18, szerdán 8—16 óráig voltak. A könyvtár vezetőjének 1958. január 14-i kérésére Jóború Magda, az OSZK főigazgatója hozzájárult ahhoz, hogy a könyvtárat Bajza Józseftől nevezzék el. A névadási ünnepség 1958. május 9-én egybeesett a könyvtár új helyen, a gyöngyösi Mátra Múzeum (a volt Orczy-kastély) épületében való megnyitásával. 85 A városi tanács azért jelölte ki új helyéül, és hozatta rendbe a volt kastélyépületet, mert ezzel is az ott kialakítandó helytörténeti jellegű múzeumi együttes útját akarta egyengetni. Az egyre érkező könyvek fokozódó raktározási gonddal jártak. A falak vizesedtek, a padlózat nem volt portalanítva, az ablakok és az ajtók rosszul működtek. A könyvtár vezetője 1961. július 28-án az OSZK-hoz írt 5 pontos előterjesztésében számolt be a könyvtári munka mostoha viszonyairól. 86 De a panaszok nem szűntek a következő években sem. „A salétromot virágzó falak vakolata pereg a könyvállványok mögött, a betonpadlón felszivárgó víz toccsan cipőnk alatt" - írta a megyei újság 1966-os egyik száma az épület nyugati, földszinti szárnyán helyet foglaló könyvtárszobákról. 87 Végül az OSZK és a városi tanács megegyezése nyomán az épület emeleti részére költözött a könyvtár. (Volt földszinti helyére a járási tanács vb könyvtára került.) Lévai 1963-ig elkészült a könyvállomány cédulakatalógusával, amely megkönnyítette a könyvek tudományos kutatását és feldolgozását. Helytörténeti kutató gárdát alakított ki, amelynek tagjai Gyöngyös és a Mátra-vidék újkori történetéből készítettek dolgozatokat. Ő maga a könyvtár középkori történetének megírásához fogott, de nem fejezhette be, mert 1964/1965-ben más munkahelyre ment. Távozásával a helybeli olvasó (és nemzetközi kölcsönző) szolgálat megszűnt. Ezentúl előre bejelentett kutatók vagy látogatók juthattak a könyvtárba. Megbízott vezetője Medreczky Alajos könyvtáros, majd Földy Ágoston gimnáziumi tanár lett. 1966 nyarán az OSZK úgy határozott, hogy minden könyvet, amelyet 1951 után fejlesztésként a gyűjteményhez kapcsoltak, kivonja. Ennek megfelelően 1966. augusztus 13-án 146 mű (156 kötettel) a Mátra Múzeum könyvtárába, 168 mű (200 kötettel) a 210