Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Misóczki Lajos: A gyöngyösi műemlék könyvtár

helyre az 1484-ben, Mátyás megrendelésére Anthonius Koburgernél, Nürnbergben nyomtatott, arany lemezekkel és díszes iniciálékkal ékesített Missale Strigoniense (Esztergomi Misekönyv). Híres Kálváriaképe a korabeli reneszánsz metsző avatott művészi tudását dicséri. Ez a könyv hosszú ideig a kassai Szent Erzsébet templom, majd a ferencesek ottani gyűjteményében volt.

45 Hasonló úton került Gyöngyösre J. Chrysostomus: Opera c, 5 kötetes írása is (Bázel, 1539). Ezek a könyvek Oláh Miklóshoz (még zágrábi püspök és kancellár korában) a kézbejegyzése szerint 1546-ban jutottak. 1611-ben Thúrzó György nádor tulajdona. 1704-ben a kassai ferencesek rendháza kapta ajándékba. Onnan hozta Gyöngyösorosziba Ambrózy Eusztách ferences rendtag, akinek rendelkezésére halála után a gyöngyösi kolostorba szállították az értékes köteteket.

46 Minden bizonnyal 1789-ben jutott Gyöngyösre a Biblia polyglotta 9 kötete (Párizs, 1628-1645). Megrendelője Mazarin bíboros volt. 1713-ban a (nagy)váradi, 1730-ban a kassai ferencesek tulajdonában volt, tőlük került Gyöngyösre.

4 7 A külföldön kibocsátott új könyvek között megtalálható Herberth: Elementa logicae (Fulda, 1713), Montesquieu, Klopstock (? , ? ), Hobbes: Leviathan I—

II. (Halle, 1794) és Kilmarn: Franzosische Revolution с. írása (Cairo, 1799), amelynek belső borító oldalán a francia forradalom szellemének emberfejeken tomboló képét láthatjuk. Az 1700-as évek második felében vásárolta a könyvtár a külföldi egyháztörténeti forráskiadványokat, Fleury és Berti munkáit, továbbá az itthoni katolikus irodalom sok kiadványát, prédikációs könyvét. A magyar szerzők müveiből Bárányi Pál: Imago vitae et mortis. Az Életnek és Halálnak képe (Nagyszombat, 1712), Balajthy Mátyás: Institutiones arithmeticae (Eger, 1765), Noszkó Alajos: Virág szótár (Pest, 1791), Mattheus Plank: Compendium oeconomiae (Pozsony, 1793), a Magyar Könyvház (Pest, 1795), Philippus J.Holle: Mythologia (Buda, 1798), Nánási Benjámin: Testamentom a magyarországi törvények szerént (Pest, 1798) és az évszázad végén megjelentetett Vályi András: Magyar országnak leírása (3 kötet), valamint Anonymus: Gesta Hungarorum с (Trattner Mátyás, Pest, 1790 — Lethenyei János fordítása) műve is fennmaradt. Megvan a Corpus Iuris Hungarici I—II. (Buda, 1799) több mint 1500 oldalon. Megtalálható Ianus Pannonius: Poemata . . . omnia (I.) és Opusculorum (II.) (Utrecht, 1784) teljes műve. Amint a hazai, illetve a magyar nyelvű folyóiratok megjelentek, megkezdték azok gyűjtését is. Kezdetben a bekötött folyóiratokat szintén a könyvgyűjteménybe sorolták, és csak később vetették meg folyóirati külön gyűjteményük alapját. A folyóiratok közül a Magyar Kurir (1789-től) és a Magyar Hírmondó (1794-től) példányai megmaradtak. A XVIII. sz. végén kiválogatták, és ezután külön tárolták a kézirati gyűjteményt. Ugyanígy a kisebb nyomtatványokat és töredékeket is. A két gyűjtemény különleges kutatási területet ígér. Sok olyan üdvözlő vagy különféle avató, valamint gyászbeszéd stb. maradt mindkettőben, amely egyedül itt lelhető meg. Találhatunk a teológusok ajándékkönyvecskéiből is, amelyeket a tanulmányaik elvégzésekor tartott ünnepségeken osztottak szét tanáraiknak és ismerőseiknek, s amelyek bevezető oldalaira helytörténeti értékű ajánlásokat, beírásokat jegyeztek. A kéziratok közt a teológiai témán kívül irodalmi, történelmi, matematikai, mezőgazdasági, időjárási és egyéb tárgyú feldolgozások is vannak. 1763-ban és 1795-ben ismét lajstromoztak — a három könyvtári terem és két kisebb szoba akkori könyvelhelyezésének megfelelően. A XVIII. sz. végén a kötetek száma elérte az ötezret.

48 *** 1808-ban ismét leltározták a könyveket, és csaknem száz éven keresztül az ekkor kialakított főbb témacsoportosításnak megfelelően, a folyó számozás szerint vették leltárba az újabb köteteket. 202