Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Misóczki Lajos: A gyöngyösi műemlék könyvtár

Az 1448. február 10-i keltezésű Gyöngyösi Bullárium, valamint az azzal egybevágó, 1465. május 14-i rendi közgyűlési határozat is igazolja a rendház meglétét és az abban folyó szerzetesi életet.

4 A rendtagok „Isten Szegénykéje" (= Ferenc) követői lévén a szegény falusi osztállyal és városi rétegekkel, a jobbágysággal és a plebejusokkal voltak legszorosabb kapcsolatban. Ezzel magyarázható, hogy a rend obszerváns vagy kolduló ága, azaz a salvatoriánus Ordo Fratrum Minorum (OFM) - kisebb testvérek rendje Gyöngyösön is erős gyökeret vert.

5 2. kép. Franciscus Gonzagae: De origine seraphicae religionis Franciscanae (Róma, 1587). Egykorú ismertetés a gyöngyösi ferences rendházról A megtelepedett ferencesek pastorális tevékenységük mellett sort kerítettek más, a kolostor fenntartását célzó munkákra is. Hasonlóan a többi kolostorhoz, a gyöngyösi rendházban is megindult a szellemi élet, amely a könyvírással, másolással hamarosan több kódexet is előteremthetett. Ezek és az egyéb helyről idekerült kötetek adhatták a kolostorkönyvtár magvát. Az hogy a gyöngyösi kolostort az 1465. évi közgyűlés határozata az I. számű, esztergomi őrséghez (custodia) rendelte a budai, pesti, tatai és visegrádi rendházzal, serkenthette a szellemi kapcsolatokat is. Pedig a gyöngyösi rendház az első századokban egyszerű, igénytelen, kő alapon fából készült épület volt, szorosan a templom mellett. Amint a rend krónikása írta, a kolostor üregszerű cellái homályos barlanghoz, vagy inkább sírokhoz hasonlítottak, mint élő emberek lakásaihoz.

6 194