Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában IV.
már sárgult fehér papírfajtából, amelyet az író kéziratok és jegyzetek készítéséhez a leggyakrabban használt. A rajta olvasható igen érdekes folyóirásos szöveg így szól: „Veszödelmek. - bővebben a sziget: magyar robinzonádát lehet belőle irni. - Hiányzik belőle: imádkozás (a biró kivet mindenkire 7 miatyánkot). Mikor aztán nincs foganatja, gyanakszik Kátsára, hogy svindlizett. - A dél megállapítása a birói pálcával. - A kalendárium, mely megakad, hogy nem tudják májusban 30 nap van-e vagy 31 s hogy mi következik. - Ruha mosás sárral. A bíróét Kátsa mossa: nincs vele megelégedve. Fügefalevél míg a ruha szárad. -" A cédula szövege jól bizonyítja, hogy Gárdonyi milyen nagy mértékben akarta bővíteni a negyedik Göre-könyv tartalmát. A világirodalom nagy alakjára Robinsonra utalás e kiterjesztés határát szinte túlzott messzeségben mutatja. Az imádkozás beiktatása Gárdonyi dogmákat el nem fogadó hitélete mellett érvel, ami eltűrte az imádság tréfás említését. Az égtájak (vagy a déli időpont) megállapítását segítő bírói pálca fontossága azelőtt is szembetűnő volt: Göre elmaradhatatlan hatalmi jelvénye sokszor az igazságosztás eszközévé nőtt. A kalendáriummal keletkezett nehézségek sem újak. Emlékezhetünk arra, hogy Gárdonyi szerkesztett és kiadott egy öröknaptárat. 13 A cédula másik oldalán, a folyóirásos szöveggel ellentétes olvasási irányban található rövid titkosirásos szöveg: „Stb n. B". Az „stb" arra utalhat, hogy a folyóirásos szövegben felsorolt ötleteken túl is akarta bővíteni a kötetet. Az „n" rövidítést az író következetesen ,,nézd" azaz „lásd" értelemben használta. Végül a ,,B" betű a Gárdonyi által szerkesztett és titkosírásos fogalmazványában ránk maradt Mesterkönyv és Analógia szótár szerint az úgynevezett Egyiptomi szeleteken rögzített szócsoportok egyikére, a Bíborra, 14 a Bársonyra vagy esetleg a Bitire 1 s vonatkozhat. A második cédula (70.90.1. ltsz.) jellegzetes példánya a tisztán titkosírással készített jegyzeteknek. Anyaga egyik oldalán sárgás, a másikon fehér színű félkemény fotópapír, amely 107x71 mm-es mérete következtében könnyen tárolható szokványos nagyságú levélborítékban. A rajta olvasható szöveg kétféle írószerrel, de feltehetően egymáshoz közeleső időpontokban rögzített két jegyzet. Az írásmód fejlettsége és az írásforma gondossága alapján keletkezése Gárdonyi Géza életének utolsó éveire tehető. Az egyik 6. kép. Titkosírásos jegyzet A Pesti úr-hoz. „Ebből is látszik, hogy az én fejem nem tökfődön termett. - Jószagu kisasszony a Pesti urban. -"
