Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában IV.

magam az salyát kezemmel Göre Gábor biró ur." Az ugyanezen az oldalon olvasható másik jegyzet a könyv előállítására vonatkozó előírás: ,Jiló'ször kiszedendő, s ugy adandó Muhlbecknek

6 hogy szines melléklet-képekkel illusztrálja." 5. kép. Címlapterv a Vakarts-hoz A címlap-tervezetből arra következtethetnénk, hogy ebben a kötetben jelentős szerepet kap a „guminizmus" meg a román megszállás, tehát az 1919-es nagy társadalomátalakító kísérlet, Gárdonyi Géza élete utolsó éveinek nagy élménye. Az író jellembeli adottságai, életmódja és világszemlélete nagymértékben megmagyarázza, miért fogadta ellenérzéssel és bizalmatlankodással a proletárdiktatúra egyik-másik megnyilvánulását

7

. Még az is elfogadható, hogy Gárdonyi e benyomásoknak esetleg a Göre-sorozatban e népszerű könyvekben is hangot akart adni. Annál meglepőbb, hogy a kötetben csak a közepén, tehát egyáltalában nem a legfontosabb helyen, találunk két egészen rövid fejezetet, amelyek bizonyos mértékben kapcsolatba hozhatók az 1919-es politikai eseményekkel . Ilyenek A guministákkal mög igy jártunk és a Méris nem tanálkoztam Kun Bélával. Talán ide sorolható még a Népkonyha című rész. Az első egy vendéglőbeli politikai gyűlés vérszegény leírása, a második pedig jelentéktelen és elég durva szójáték kihasználása

8

. Ezek az írások tulajdonképpen nem is indokolják a címbeli utalást és még az ellenforradalmi rendszer első éveiben is okkal kerültek a könyv anyagának eldugottabb helyeire. Mivel az alább bemutatandó első kéziratban ezek az esetek nem szerepelnek, foglalkoztat az a gondolat, hogy talán nem is Gárdonyi Géza tolla aiól kerültek ki. 174