Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Csiffáry Gergely: Kiss Lajos egri internacionalista életútja (1892–1977)

Heves megyei internacionalisták közül más is végigharcolta a turkesztáni csatákat. Ez pedig Mészáros János (1893—? ) egri internacionalista harcos.

1 ! ' A turkesztáni harcok után Kiss Lajos részt vett még a déli — Vrangel ellen — frontok harcaiban.

112 A Vrangel hadsereg szétzúzását követően Kazanyba vezényelték, ahol 3 hónapon át kulturális munkát végzett.

113 Kazanyban összetalálkozott a Karcagról elszármazott Ökrös János és a Kunmadarasról való Bánhegyi Gergely magyar internacionalistákkal.

1 14 Biztosan tudjuk, hogy Kiss Lajos 1921. február 9-ig állt a Vörös Hadsereg kötelékében. Egyik írása szerint 1920 novemberétől a Frunze Hadsereg Politikai Irodájának Kulturális Osztályán, a Színházi Szekció revizoraként dolgozott 1921 februárig. Tevékenységéért egy esetben elnyerte a Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést és két ízben kapta meg a Bátorsági Emlékérmet. Kitüntetéseit, igazolványát, párttagkönyvét és fényképeit elindulása előtt Moszkvában hagyta.

115 Visszaemlékezése szerint 1922-ben Moszkvából indították útnak Magyarország felé.

116 Kalandos és hosszú úton érkezett haza. Szovjet-Oroszországban a volt internacionalista hadifoglyokat úgy igyekeztek a későbbi zaklatásoktól megvédeni, hogy a volt vöröskatonákat olyan távoli táborokból érkezett magyar hadifoglyokkal keverték össze, akik lehetőleg nem ismerhették a kommunistákat, az egykori internacionalista katonákat. A hadifogoly transzportjukat Csitából érkezettekkel keverték. Útvonaluk: Moszkva—Pétervár—Narva-SzczecinBécs volt, tehát kerülő úton az akkori Németországon és Ausztrián keresztül vezetett. Bár a hadifoglyokat a Nemzetközi Vöröskereszt szállította haza, ilyen óvintézkedések ellenére gyakran már útközben leleplezték az egykori vöröskatonákat, funkcionáriusokat. Útközben előbb Berlinben, majd Bécsben német és osztrák kommunisták figyelmeztették őket, hogy hazaérkezve az ellenforradalmi Magyarországra súlyos veszély fenyegeti a volt internacionalistákat. Magyarországon a hadifogoly-szállítmány útja Győr—Pápa—Csót felé vezetett. Idehaza főleg besúgók vagy külföldről érkezett bizalmas jelentésekből vett adatokból több esetben tudtak azokról, akik Szovjet-Oroszországban a Vörös Hadseregben harcoltak. Különösen a volt komisszárokat keresték soraik között. A Tanácsköztársaság megdöntése után — a magyar állam — Lengyelországból megkapta azt a besúgók segítségével összeállított névjegyzéket, amely a Szovjet-Oroszországban tevékenykedő és Lengyelországon át hazatérő magyar kommunisták neveit tartalmazta. Egyebek mellett Budapestre küldték a ,JVévjegyzék a Turkesztánban élő magyar honos kommunista agitátorokról!' című kimutatást is, amelyhez azt az embertelen, a kommunisták elleni gyűlölettől áthatott megjegyzést fűzték, hogy „a föagitatorokat tüzzel-vassal pusztítani kell!"'

11 így nem véletlen, hogy Kiss Lajost is már útközben felismerték, s kommunista voltáért inzultálták is. Pápán nyomorékká verték, az itt kapott ütlegelések nyomait egész életén viselte, hallása súlyos károsodást szenvedett. A csóti táborból Zalaegerszegre vitték át. Mint volt kommunistát felügyelet alá helyezve engedték haza szülőfalujába. Kezdetben szerencséjére egy volt katonatársa, egykori harctéri parancsnoka, aki a község főjegyzője volt és jó szándékú ember, segíteni tudta, sőt támogatásával rokkant nyugdíjat is kapott 1929-ig. Ekkor azonban a község új vezetése újabb orvosi vizsgálatra küldte Budapestre a 16-os helyőrségi katonai kórházba. Itt a kommunistagyűlölő vizsgáló főorvos kidobta, nyugdíját megvonatta. Szülőfalujában is mind több zaklatás érte így 1930-ban Egerbe költözött. ' ' 8 Alighogy 1922-ben hazatért és kiszabadult - a reá bízott feladattal, hogy kapcsolódjon be a hazai munkásmozgalomba — felkereste Budapesten a Hoffer-gyár Farkas nevű bizalmiját. Az elvtársak azonban süketsége miatt illegalitásban végezhető mozgalmi 132