Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Csiffáry Gergely: Kiss Lajos egri internacionalista életútja (1892–1977)

Éppen Lenin szülővárosa, Szimbirszk előtt álltunk. A súlyosan megsebesült Leninre gondoltunk és elhatároztuk, hogy tüzön-vízen át visszafoglaljuk a várost. Tíz nappal a merénylet után az ohotnicsai vasútállomásnál szétvertük Kappel tábornok csapatait és szeptember 12-én, hosszú, véres ütközetben visszafoglaltuk Szimbirszket. Ezen a napon rádiógrammot küldtünk Lenin elvtársnak - ma ez a távirat a Lenin Múzeumban látható; »Drága Vlagyimir Iljics! Az ön szülővárosának elfoglalása a válasz az ön egyik sebére, a másodikra a válasz Szamara lesz.'«" 16 A magyarok hősiesen harcoltak, különösen a szimbirszki volgai híd több napos védelme szerzett hírnevet Varga Gyulának és katonáinak. A szimbirszki volgai híd védelméről így írt a hadosztályparancsnok G. Gaj: „A fehérek gyilkos géppuskatűz ében az ezred rettenthetetlen parancsnoka Varga elvtárs, maroknyi vitézzel nemcsak megtartotta az átkelőhelyet, hanem még több géppuskát is zsákmányolt a túlsó partról, a fehérektől."' n A támadó csapatok szeptember 12-én bevették Szimbirszket, október 7-én Szamarát. 78 Varga Gyula parancsnoksága alatt a 24. vashadosztály kötelékében 1918 őszén-telén Kiss Lajos is részt vett; Szimbirszk, Szamara, Buzuluk, Ufa és Orenburg visszavételéért vívott harcokban. 79 A szamarai eseményekre így emlékezik vissza: „ . . . Szamara egy nagy város a Volga-parton. Mikor odaértünk, az állomáson azzal fogadtak, hogy nincs szovjet, mert nem tudnak megegyezni [kié] legyen a város [vezetése]. Itt [a városban] sok [volt] az eszer, erős volt a mensevik párt is. A vörös katonák nem [akartak] Frunze parancsnoknak engedelmeskedni. . . Davidov. . . a mi komisszárunk azt mondta, hogy majd meglátjuk 24 óra alatt, aki nem engedelmeskedik, az halott lesz. Azonnal be is ment golyószórósaival, 40 tengerésszel [Szamarába]. A Szovjet Háznál éppen [erős tűzharc] volt, a tengerészek szétszórtak és lefegyvereztek mindenkit, akinél fegyver volt. Sokat agyon is lőttek. Davidov bement a gyűlésre, s csendet parancsolt. Kezdte azzal, hogy aki a szovjet mellett van, álljon a [bal oldali] fal mellé. Nagyon kevesen mentek oda. Azoknak feküdjet vezényelt, s a többit, mire feleszmélhettek volna halomra lövette golyószórósaival. Az utcán tartózkodók rátámad­tak a kint [biztosító] matrózokra, mire azok is visszalőttek. A [tűzpárbajnak] nagyon sok áldozata lett. . . Egy órán belül. . . kitört az ellenforradalom. Mi semmilyen parancsot nem kaptunk, de készenlétbe helyezkedtünk [a páncélautóinkkal], s begyújtott motorral vártuk a komisszárt. Nagy lövöldözés volt a városban, Lárkin vezényelt: Gépjárműre! . . . Robogtunk befelé, üresek lettek az utcák, mert megszokhattuk Maxim géppuskáin­kat. Amikor a Szovjet Házat elértük, csak a mieink [maradtak] ott. . . Amíg csak meg nem indult a [városban] a normális élet, az utcákat járőröztük . . ." 80 A szamarai harcok elmúltával komisszár lett a III. Nemzetközi Vörös Ezredben, amelyet Varga Gyula irányított. 81 Szamarában sikerült személyesen is találkoznia Csapajevvel, a polgárháború legendás hírű parancsnokával. 82 A győzelem után nehéz napok jöttek. Szibériában Kolcsak támadt erős hadsereg­gel, 83 támogatták a cseh légionisták, Orenburg környékén Dutov atamán uráli fehér kozákjai pusztítottak. 84 Kiss Lajost, mint politikai biztost önálló feladattal bízták meg. A Varga-ezredből 400 katonát és egy gépfegyveres szakaszt osztottak be hozzá azzal, hogy biztosítsa a Szamara-Orenburg közti vasútvonalat. A feladatot 1918. végén kapták. 85 Amint megérkeztek az egyik legnagyobb kozák falunál levő vasútállomásra reggel, már csak a füstölgő épületeket és igen sok halott vöröskatonát találtak. Később tudták meg, hogy csellel leitatták a vöröskatonákat Dutov kozákjai, s csak azután támadtak. A vöröskatonák, meglátva a vérengzést, vissza akartak fordulni. Kiss Lajos kemény kézzel rendet teremtett, az elbátortalanodott parancsnokot azonnal leváltatta. Megerősí­128

Next

/
Oldalképek
Tartalom