Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Csiffáry Gergely: Kiss Lajos egri internacionalista életútja (1892–1977)

hisz elszórt adatokban bizonyára még eddig ismeretlenekre bukkanhatunk. E 86 internaci­onalista között számon tartunk minden olyan személyt, akire életrajzi adataink vannak, s akik bizonyíthatóan tevékeny résztvevői voltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom­nak és a polgárháború katonai eseményeinek. Számba vettünk minden olyan magyar sze­mélyt, aki vagy Heves megyében született s elszármazott, vagy itt telepedett le a harcok elmúltával. Dolgozatomban Kiss Lajos Lenin-renddel kitüntetett internacionalista életútját kívánom bemutatni. E munka során felhasználtam Kiss Lajos saját kezű visszaemlékezését, a mások által lejegyzett elbeszéléseit, s a róla megjelent írásokat is. A visszaemlékezésben leírtakat az életút egészén igyekeztem a rendelkezésemre álló történeti adatokkal összevetni, pontosítani és kiegészíteni. A közlésnek azt a módját választottam, hogy minden olyan esetben idéztem Kiss Lajos visszaemlékezéseiből, amikor az esemény fontossága, érdekessége megkívánta. E módszerre azért volt szükség, mivel Kiss Lajos saját kezű visszaemlékezését — egyben a legteljesebbet — ő nem nyomdai kiadásra készítette, s így a kéziratos visszaemlékezéseknél bizonyos, elengedhetetlenül szükséges stiláris szerkesztést végeztem el. A közölt szövegrészekben végzett kisebb stiláris javítások a szöveg tartalmi részét nem változtatják meg, csupán érthetőbbé teszik. Kijavítottam a pontatlan név- és adatközlést. Minden esetben e javításokat szögletes zárójelbe tettem. Kiss Lajos nem Heves megyében született, Egerbe is csak felnőtt korban — 1930-ban — települt át. Ha nem e megyében született, adódik a kérdés: miért soroltuk önkényesen a Heves megyei munkásmozgalmi harcosok közé? Mi azért tartjuk tevékenységét Heves megyében is számon, mert itt élte le életének nagyobbik felét, ide fűzték a rokonság szálai, az itt végzett munka, s itt Egerben talált viszonylagos nyugalmat az üldöztetés idején, s megbecsülést, elismerést idős korban. #** Kiss Lajos 1892. augusztus 13-án született a Szolnok megyei Kunmadarason. 16 Szülei kisparasztok voltak, de hamar eladósodtak. A családban 13 gyerek volt s Lajos harmadiknak született. Iskolaévei megkezdése előtt a rendkívül szűkös anyagi viszonyok miatt egy évig nagyszüleinél nevelkedett István nevű testvérével. Lajos különösen jó hallásával, szép énekhangjával hamar felhívta magára a figyelmet. Korán munkába kellett állni, mert sokat voltak pénzszűkében. A hatodik elemi iskola után előbb libapásztor lett, majd a következő évben már marokszedő az aratók mellett. Nagybátyja rokoni segítségével 1907 márciusában Budapestre került autószerelő tanulónak. Rokonoknál lakott, jól ment a tanulás, s mikor harmadéves tanuló lett 50-70 koronát is keresett havonta. 1910-ben szabadult fel, s ekkor lett a vasas szakszervezet tagja. Szabadulása után a szakszervezet ajánlatára munkahelyet változtatott, s a fővárosi Posta Járműjavítóba került. Új munkahelyén nem beszélhetett arról, hogy szervezett munkás. A Posta állami vállalat volt, dolgozói nem ismerték a 8 órás munkaidőt, aki szót emelt, hamar állás nélküliként került az utcára. A Postánál fiatal, vele egyívású munkásfia­talokkal járt össze, s velük hallgatott szakszervezeti előadásokat. 17 Alig 20 éves, amikor résztvevője lett 1912. május 23-án — ha véletlenül is — a századelő egyik legnagyobb munkásmegmozdulásának, a „Vérvörös Csütörtök"-пек. 1 * Erről így emlékezik: ,,... 1912. május 23-án óriási sztrájk tört ki Pesten, mi postások csak szolgálati kocsin közlekedhettünk. Talán [délelőtt] 10 óra lehetett, amikor megszó­lalt a telefon, hogy az Alkotmány utcában Uzsák úr kocsiját a tömeg felborította . . . Kimentünk volna. . . Igen ám, de olyan áradat hömpölygött az utcán, hogy gyalog is 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom