Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Lénárt Andro: Az egri vár százéves térképe

Amikor a Rákóczi-korról ír Balogh, említi, hogy 1705-ben a fejedelem a telet Egerben töltötte. Egy alkalommal megvizsgálta az egyik török által épített nagy börtön egyikét, az északkeleti bástya alatt. Azt jegyezte meg, hogy „az épen olyan, mint amelyből ő Bácsújhelyből elmenekült, amiért azon helyet Rákóczy börtönének nevezték el, és nevezik még mai nap is."

4 6 Az Eger újság 1934. január 17.-i számában, a megcsappant összegek gyarapítása érdekében a lankadó érdeklődést felszítandó Pataki Vidor nyilatkozik az újabb ásatások eredményéről. Sok ma is nyomon követhető, s kevéssé cáfolható vagy kiegészíthető közlése közben ezt olvashatjuk a templom ásatásai kapcsán: „Előkerült egy alagútjárat is felrobbant állapotban. Ennek feltárása volt a téli ásatások egyik programpontja. Az alagút a templomhajó északi oldalára merőlegesen indul és a mai kerámiai műhely

4

'

7 alatt derékszögben kelet felé törik. Folytatása az egér—putnoki vasút alatt feltárt összekötő folyosóknak, melyeknek középső részét, az ún. Rákóczi-termet a vasútvonal semmisítette meg."

48 Ugyané cikkben olvashatjuk, hogy feltártak több darázskő alapsziklába vájt, harang alakú üreget. Gabonavermek ezek. — Baloghnál börtönökként szerepelnek. A térképünkön a templom alatt, 1934-ben felrobbantott állapotban megtalált folyosók VIII. szám alatt „föld alatti folyosók" néven szerepelnek. Eszterházy Károly várral kapcsolatos tevékenységének ecsetelése közben említi Balogh, hogy „a törökök által átalakított Domonkosok kolostorát'*

9 megemelte egy szinttel, és a nagy padlással együtt magtárrá alakította át.

50 - Ez a térképen XII. „középkori épületek helye "-ként szerepel. Előtte XI. a gótikus folyosó. — A nyugati oldalon álló hosszú épületet is granáriumnak használta Eszterházy.

51 — A térképen (8) szám, szöveg nélkül; — mint korábban említettük, ekkor már a mai épületek készülhettek. Pyrker tevékenységével kapcsolatban újra említi az Ókaput, „az ókapu helyén a mai felsőkaput is", melybe beépíttette Telegdy Csanád, Oláh Miklós és Perényi Péter építkezéseit megörökítő emléktáblákat a kapun bemenet jobbra eső falba.

5 2 Állításunk összegező igazolására Balogh János könyvének XXXII. fejezetére hivatkozunk. Ami a vizsgált térképen megtalálható, azt ebben foglalja össze. Amit a Zinzendorf felméréstől eltérően ábrázol, azt leírja; s az úgy valós, hogy azt az első feltárások, — s ha foglalkozott velük a második feltárás is — igazolták. Ha az összegezésből elhagyjuk a regényest, a tapasztalt állapotnak a források hibájából adódó téves magyarázatát, megkapjuk a további kutatások, feltárások során hasznosítható valóságot. „Az alagutak mindenütt az ős várfalak irányát követték; elágazást csupán nyugaton a víz alatt a jobb parti érintkezés végett mutatnak." — A „várfalak" jelzője, a „csupán" utalás és következtetés az „ősvár" létezésére a korábbi irodalmi ismereteire utalnak vissza; — nyilván vitathatók. De a , jóval magasabban épített csak kétsoros alagutakat, (melyeket) függélyesen lefelé vezető kútszerű nyílásokkal kötötték egybe a víz felszínre hozás céljából", — már nem az olvasottakból szerzettek alapján írja, hanem tapasztalatából.

53 Járt „az alagutakban, hol a levegő is más, tisztább, szárazabb, s különösen a nyugati szegletbástyák alatt, ahol kényelmes termeket képeznek". Máshol, a „gondűző"

54

alatt is számos termek vannak egymás tetején; minélfogva á fenti épület össze-vissza repedezett, és hihetőleg valamikor le is fog süllyedni". „Az alagutak mindenhol az első falak irányát követik egész a keleti bástyákig, ahol különösen az északi ismét több egymás fölötti nagy termeket képez . .. E helyekről lehet az egész templom alját is bejárni, melynek ürege ... tele van törmelékkel hordva . . .

5 5 109