Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Lénárt Andro: Az egri vár százéves térképe
A térkép azonosítását a kora és készítője megállapításához az érvek keresésénél a jelmagyarázatot vettük alapul. A szereplő neveket a mai ismeretünk szerint, a ma is használt neveket és a ma nem úgy és ott használtakat hasonlítottuk össze, megkeresve az irodalomban az utalásokat. Az első perctől kezdve nem volt kétséges, hogy egy korábbi térképet használt alapul készítője. Azt másolta le (amint az Egri Népújság korábbi utalásából is következtethetjük) több példányban is. Ez alap a „Grundris des Schlos und der Stadt Erlau nebst den dominirenden anhöhen..." 1704-ben felvett kéziratos térkép, melyet gróf Zinzendorf Ferdinánd császári tábornok hitelesített 1711. március 17-én. 27 Az arab számos jeleket tőle veszi át. (3)-mal azért kezdi a mi térképünk szerkesztője, mert az (l)-nek (A) jelzetet ad; a (2) a városra vonatkozik, s ő az eredetiből csak a várra vonatkozó részt veszi ki, illetve egyszerűsíti le. Az eredeti térképhez 17 metszetrajz tartozik, melyek helyét a felmérést végző geodéta jelzi az eredeti térképen oly módon, hogy nagybetűvel jelzett pontokat köt össze egyenessel a metszet helyénél. Bár az új változatban ezeknek szerepét nem találtam, készítője a nagybetűs metszethelyeket is átveszi. Az arab számok helyükön maradtak, de szövegük a változást tükrözi. Vagy úgy, hogy semmit nem jelöl azért, mert nincs mit jelölnie (pl. a 8. nincs már meg a Commando háza, hiszen ekkor már épülhet a helyén álló mai képtár épület) - vagy pl. a 6. - a templomromok már nem lőszer- és ruharaktár, mert ekkor csupán annak falai állnak már. Ami új a Zinzendorf-féle térképhez képest, azt a római számos jegyzésekben találjuk. Az eredeti az alaprajz. A vizsgált térkép erre az alaprajzra a föld alatti építményeket is jelzi. Az eredeti metszet jelzései és a belőle kiolvasható föld alatti járatok legtöbb esetben követhetők. II. metszet a Tömlöc bástyánál; KK a Földbástyánál nem jelez a föld alatt folyosót, termet. A kúthoz jelölt (S) PP metszet is csak a patakhoz menő folyosót mutatja; az MM a Dobó-bástyánál semmit. Hasonlóan a XX Dobó-bástyától délre eső résznél sem. A ZZ is csak a legalsó folyosót. Zinzendorf geodétája tehát nem ismer folyosót az északi várfal és falszoros alatt. Nem tud a Tömlöc- és Földbástya Baldigara átalakította, ill. építette ágyútermekről, és több szintes, eltérő méretű folyosórendszerről; a nyugati várfal alatti folyosóról, a Dobóbástya belsejében levő termekről. A vizsgált térképünkön e falak VII. jelzéssel „várfalak folyosókkal" szerepelnek. Ezenkívül a székesegyház falai (6) közelében (VIII) föld alatti folyosók húzódnak a templomromok alatt az északi fal irányába. Továbbá (X) folyosó a Szarvas laktanya alá. A (XII) középkori épületeknek már csak a „helye" van. A gótikus folyosó (XI) rövid. A Földbástya északkeleti részén (VI) Halottak útja; (V) a Zárkándi bástyánál folyosó az Eged felé; és (XIII) a Szent János székesegyház egy pillérén Szent István szobra; valamint (XIV) a Szépbástyától északkeletre az „őskút" jelzett. A Zárkándi bástya ép, a vasút nem vágta még le. A keletkezés időpontjára ez kiindulópont. Mindenképpen a 19. század, hiszen a délnyugati ágyúdombnak (ha tévesen is írja azt Dobó-bástyának), már csak a „helye" jelzett. Az 1801-ben omlott le. 28 A Szarvas kaszárnya a szabadságharc után lett kaszárnya a Szarvas-szállóból. 2 9 1892-nél korábbi, mert nem szerepelnek rajta a Csiffáry Gergely által publikált, a Hadtörténeti Múzeum Térképtárában őrzött 1892. évi felmérésen már meglevő laktanyaépületek. 3 ° Készítőjének nem a felszín feltérképezése lehetett célja, hanem elsősorban a föld alatti járatok, termek helyének rögzítése. A felszín mindössze annyiban érdekelhette, amennyiben a meglevő épületek tájékozódási pontul szolgálhattak számára. így pl. a 4., 104
