Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.
azaz 61,76% női (sajnos ebben a juvenilisek is beleértendők) és 38,23% gyermek temetkezés felékszerezettségi aránya a halimbai I. periódusnál valamivel előrehaladottabb egyházi befolyásra enged következtetni. A melléklet nélküli sírok százalékos megoszlása a nemek szerint is ezt tükrözi. Szentes-Szt. Lászlón a rituális kéztartásban eltemetettek számarányairól jellegéről a sírleírások alapján tudunk véleményt alkotni (mivel rajzok, fényképek nem állnak rendelkezésre). A mellre helyezett kezek, a mellen keresztbe font karok 24 esetben fordultak elő (1., 14., 19., 25., 29., 4., 49., 63., 65., 68., 69., 70., 74., 75., 76., 79., 80., 82., 84., 86., 88., 97., 101., és a 102. sírokban). Csak az egyik kart 7 temetkezésnél hajlították a mellre (16., 26., 51. 52 94., 108. sírokban ; feltételesen sorolható ide a 71 sír zsugorított helyzetű temetkezése). A vállhoz felhajlított egyik vagy mindkét kar 7 temetkezésnél volt megfigyelhető (46., 77., 78., 88 97., 107. sírokban; a 103. sír temetkezése csak feltételesen sorolható ide). A jobb összehasonlítás lehetősége kedvéért említjük meg, hogy 33 esetben az alkarokat (mindkettőt, vagy csak az egyiket), a medence fölé fektették. 17 temetkezésnél jegyezték fel, hogy a karokat nyújtottan, a testtel párhuzamosan helyezték nyugalomra. (Feltehetőleg ennél több esetben is, csak a sírleírás, mint normál helyzetet, említésre nem méltatta). A Szentes-Szt. Lászlón feltárt temetkezések embertani meghatározásai a sexusra vonatkozólag a valószínűség tekintetében meg sem közelíthetik a halimbai temetkezésekét. 168 Fenntartásaink mellett is feltüntetjük most a rituális kéztartásban eltemetettek nemének a megoszlását. A vállhoz emelt 6 bizonyosnak tekinthető oráns kéztartású közül 5 férfi volt. Ez mégsem lehet véletlen, hiszen az egykorú halimbai I. periódus 7 oráns tartásban elföldelt teteme közül 6-ról állapították meg, hogy férfi volt. A szentesi temető többi sajátos karhelyzetű sírjainál a férfiak túlsúlya nem olyan nagy, mint a halimbai I. temetkezési szakaszban: 13 férfi, 10 női és 7 gyermek temetkezésről olvashatunk. (A 71. sír temetkezésének a nemét nem jelezték.) Láttuk, hogy a halimbai I. periódusban a keleti kereszténység jegyében elrendezett karok a 155 sír közül 50 esetben voltak megfigyelhetők, azaz 32,25%-os arányban. SzentesSzt. Lászlón a 108 temetkezés közül 38 sorolható ide, s ez 35,18%-t jelent. Említettük, hogy a felékszerezettség és a melléklet nélküliség tekintetében is a halimbainál valamivel nagyobb egyházi befolyásra gondolhatunk. Szándékosan nem mérlegeltük a kereszténység jelenlétére utaló tárgyi emlékanyag kérdését, mivel a negatívum nem fokmérője valamely közösség kereszténységének. Ha Szentes-Szt. Lászlón két bizánci bronz kereszt került napvilágra, s Halimbán egy sem, ez a körülmény nem igazolhatja az egyházi befolyás kétszeresen nagyobb erejét a Szentes határában feltárt temető lakosságánál. Ha a Szentes-Szt. Lászlón feltárt 108 temetkezés 88 megfigyelt karhelyzetű csontvázának számadatait a devnjai 2. temető 101 sírjának 84 megfigyelt karhelyzetű temetkezésének az adataival összevetjük, az igen hasonló nagyságrend alapján a párhuzamosítások különösen jogosnak tűnnek. 88 sír: Szentes-Szt. László 84 sír: Devnja 2. temető Karok a mellen 27,27% 29,76% Egyik kar a mellen 7,95% 19,04% Vállhoz tett kéz 7,95% 23,8% Ölbe tett kar 37,5% Karok a test mellett 19,31% 27,38% Szentes-Szt. Lászlón a lakosságnak tehetős rétege még pogány módra temetkezett (lovastemetkezések, fegyverek). Úgy sejtjük, hogy nálunk a nyugati és a keleti térítő tevékenység jellegének egyik lényeges különbsége éppen ebben rejlik : a falvakban eleinte néhány család (vagy történetesen csak egy) keresztelkedett meg ; a keleti missziós munka nem töre87