Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.

12. ábra. Preszláv 1. temető 7. sír ( Вьжарова után) tűnő kartartás az orthodox egyházi gyakorlatban ma is a laikus hívők áhítatos magatartásá­nak egyik jele — a keleti szlávok körében történt megfigyeléseink szerint. 144 A keleti egyház­ban régen meggyökeresedett rituális kéztartási formáról van szó. A mellen összefont karok­ról, mint a nyugatiak szemében helyteleníthető imádságos kéztartásról tudósít I. Miklós pápának Borisz bolgár cárhoz intézett feddő levele is. 145 Úgy tűnik, mintha Väzsarova a vállhoz felhajlított alkarok és a mellközépre tett kar­helyzet között egyenlőségi jelet húzna. Az előbbi kéztartást ugyan dokumentálta, de a karok helyzetéről írt értékelésében külön nem említette. Arról szó sem lehet, hogy a vállhoz visz­szahajlított alkarok és az állkapocs (mandibula) mellé fektetett kezek eredetileg a mellkö­zépen pihentek és másodlagosan csúsztak volna a leírt helyzetbe. A vállhoz emelt kezekkel, ezt ki kell mondani, kifejezetten oráns tartásban kívánták elföldelni az elhunytat. De kora­77

Next

/
Oldalképek
Tartalom