Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok helyzete és tevékenysége az 1977–1978. években

sek értelmében a Kulturális Minisztérium Múzeumi Osztályának feladata, amit részben a szakfelügyeleti rendszer útján gyakorol. Az egyes múzeumok munkaterveiben helyet kell kapnia a megyei, illetve a helyi tanácsok sajátos igényeinek, ezért 1978-ban minden érdekelt szerv részvételével megtárgyalásra került a Hatvány Lajos Múzeum szakmai tevékenysége. Állásfoglalás született arról, hogy a múzeum elsőrendű feladata a helytörténeti, néprajzi emlékek felkutatása, gyűjtése mellett : a lelőhelytől vagy készítési helytől függetlenül bizonyos néprajzi és képzőművészeti határterületek muzeális értékű tárgyainak gyűjtését is végezheti, egyetértésben a Néprajzi Múzeummal és a Magyar Nemzeti Galériával. Mátra Múzeum, Gyöngyös Igazgató dr. Nagy Gyula történész, aki 1978. december 31-ével nyugalomba vonult; utódja Berényi József biológia szakos tanár 1978. szeptember 1-én kezdte meg működését ; Solti Béla segédmuzeológus, erdőmérnök; Varga András segédmuzeológus, biologic szakos tanár; Pálos Lászlóné könyvtár és népművelés szakos népművelő; Géczy /ozje/segédmuzeológus, történelem szakos tanár; Jablonkay József részfoglalkozású entomológus; Molnár József részfoglalkozású legújabbkoros történész ; Solti Béláné (korábban : Odor Józsefné) preparátor; Adamik Miklós részfoglalkozású fényképész. Hatvány Lajos Múzeum, Hatvan Igazgató Kovács Ákos néprajz szakos muzeológus. //. Tudományos munka 1. Régészet Heves megye területén a régészeti feltárás elsőrendűen a megyei múzeum szakembereinek feladata, emellett azonban kutatásokat folytat a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Műemléki Felügyelőség is. Nem törvényszerű, de helyileg kialakult gyakorlat szerint a tervásatásokat többnyire az országos szervek, a leletmentéseket a megyei régészek végzik. Amíg azonban a Nemzeti Múzeum ásatásaiból előkerült leletek Budapestre, addig a Műemléki Felügyelőség feltárásainak anyaga Egerbe került. A központi szervek régészeinek egyik nem nagy volumenű, de rendkívül súlyos tudományos problémákat érintő feltárása a feldebrői altemplom területén és környezetében végzett munka. Az évtizedekkel ezelőtt elkezdett ásatást Kovalovszky Júlia vezette és le is zárta, a munka befejezése a következő években az Országos Műemléki Felügyelőségre vár. Az egri vár romterületének 1958-ban megkezdett feltárását az Országos Műemléki Felügyelőség munkatervében és költségvetése terhére Kozák Károly vezette az elmúlt két esztendőben is. Ásatás és az ezt követő konzerválás, esetleg rekonstrukció a vár területének két pontján folyt. Az egyik a Képtár épületétől délnyugatra eső földalatti termek — pincék — megmentése érdekében végzett munka, a másik az egykori Provizori palota alapfalainak feltárása volt a mai igazgatósági épület és a 4. számú raktárépület, illetve a székesegyház nyugati végfala között. A két év folyamán újabb területek átadására nem került sor. Az egri várral kapcsolatosan megemlítjük, hogy a rekonstrukció elősegítése érdekében Heves megye Tanácsa foglalkozott az 1976. nyarán leomlott Dobó-bástya helyreállításának tervezésével és ide csatlakozóan a várdomb vízviszonyainak műszaki felmérésével. A korábbi évek gyakorlatával megegyezően a múzeumi hálózat megyei keretén belül régészeti kutatást egyedül az egri múzeum munkatársai végeztek, a két tagmúzeumra csupán a szórvány leletek gyűjtése és a leletmentések szorgalmazása, továbbítása hárult. A leletmenté7