Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.

Vajon merre temetkezett Sarud-Bábon a második nemzedék ? A Lengyel által legkésőbbinek meghatározott sírok a 20., 23., 50., 55., 58. és a 63. számúak. A 20. és a 23. sírok a temető ÉK-i szélén, az 50., 55., 58. és 63. sírok a keleti peremén találhatók. Sajnos egyik sem tartalmazott régészeti leleteket. Az ÉK-i oldalon a 20—23. sírok folytatásában a széleken a 29. és a 49. sírok találhatók. Csak a 49. sírban volt melléklet, S-végű, nem kis átmérőjű hajkarika. A keleti peremen (62—55 — 63 — 56—58 — 57 — 50. sírok) a 7 temetkezésből álló sírsorból 4 a csontok elemzése szerint a legkésőbbi temetkezésekhez tartozik. Régészeti lelet csak az 57. sírban volt: rombusz átmetszetű vastag bronz huzalból készült karikagyűrű. Ilyen ékszert a XI. sz. közepe előtt nem viseltek ; juvenilis korú férfié volt. Mivel Lengyel szerint is a temető több, mint két generációhoz köthető, nem lehetséges, hogy a teljes második nemzedéket képviselné a szóbanforgó ÉK-i és K-i sírsor (összesen tizenegy temetkezés); annál valószínűbb, hogy г.Lengyel által feltételezett csonka nemzedéket reprezentálja, a temetőtérkép alapján esetleg az 59—60. sírokat is idesorolva látni fogjuk, hogy ez megfelelne egyharmad-fél nemzedék létszámának. így nem marad más hátra, minthogy a temető DNY-i és NY-i illetve D-i részén lévő mintegy 20 sírt (és a csatornában talált sírok többségét, legalább 7 — 8 temetkezést) soroljuk a második nemzedékhez. Sajnos régészeti anyag csak a nyugati részen és a csatorna sírjaiban fordult elő, a déli rész temetkezéseiben mellékletet nem találtunk. Igaz, a nyugati részen is csak három sírban, de mindegyik jó keltező értékű. A 35. sírban Sámuel rex érme, a 37. és 42. sírokban Stephanus rex érmék voltak. A 25. és 37. sírokban vastag huzalú sodrott nyakperecek, a 35. sírban rombusz átmetszetű karperec is ; a 42. sírban pedig rombusz átmetszetű vastag huzalból készült hajkarika volt. Kétségtelen, hogy ezek a leletek így együtt az első nemzedék utáni időszakba azaz a kb. 1010— 1020 utáni 25 — 30 évbe igen jól beleillenek és a délnyugati temetőrészt is keltezik. A csatornában talált sírok két nyakperece és a rombusz átmetszetű karperectípus hasonló korszakra utal. De az ovális átmetszetű karperec arra is figyelmeztet, hogy a csatorna sírjai valószínűleg közvetlenül az első nemzedék temetőrésze után keletkeztek. Lehetséges viszont, hogy a csatorna és a 13. sír közötti északi szél a keletivel egyidőben népesült be, tehát az 1., 3. (és a csatorna 1 — 2 melléklet nélküli temetkezése). Az 1. sír S-végű hajkarikája a 49. síréval párhuzamosítható. A temető benépesülésének a folyamata tehát a következőképpen rekonstruálható. Az első nemzedék (kb. 980—990-től kb. 1010—20-ig) sírcsoportja (délről észak felé haladva): a 22., 27., 44., 31., 30., 36., 28., 34., 25., 26., 33., 64., 40., 10., 21., 11., 17., 16., 14., 6., 7., 5., 9., 8., 2., 15., 4. és a 13. temetkezés, ez 27 sír. A második nemzedék ettől ÉNY-ra, NY-ra, DNYra és délre temetkezett, a 61., 24., 46., 47., 53., 52., 48., 43., 38., 37., 35., 45., 32., 39., 42., 41., 19., 18. sírok és a csatornában talált sírok zöme (legalább 8 temetkezés) ez legkevesebb 27 sírt jelent. A harmadik, csonka nemzedék keletre, ÉK-re és — a 13. sír irányában — észak felé temetkezett, mintegy 1045 — 50 után egy-két évtizedig. Az 50—57—58—56—63 — 55—62. sírok (és valószínűleg az 59—60 sírok) keleten ill. DK-en, a 20—23—29—49. sírok ÉK-en és talán az 1., 3. sírok meg a csatorna egy-két temetkezése tartozhat ide (ez legkevesebb 15 sírt jelent). (10. kép). A társadalmi tagolódásra a temetkezés rendje nagyon kevés támpontot nyújt. A temetkezési rítus egységes. A nemek vagy korcsoportok (pl. gyermeksírok) szerint elkülönítve való temetkezés sem figyelhető meg. Az sem állapítható meg, hogy valamely előkelő, rangos temetkezés köré temetkeztek volna ill. az ilyen sír központi helyzete határozta volna meg a temetkezés rendjét ; hiszen a többiek közül kiemelkedő felnőtt férfi vagy nő sírja nem fordult elő. A viszonylag leggazdagabban felékszerezettek kislányok voltak. A sírok csoportosulása, azaz a temető térképéről leolvasható tagolódás és az embertani, régészeti adatok között semminemű összefüggést sem találtunk. A temető térképén rövid vagy hosszabb ívelt sír sorokat láthatunk. Kérdés azonban, hogy szabad-e 3—4 sírból összetett ilyen „sorok" alapján családi egységekre következtetni ; aligha. 71