Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.
9. ábra. A 37. sír S-végü hajkarikája (két és félszeres ill. nyolcszoros nagyításban) népszerű. De nem úgy viselték, mint Észak-Dunántúl vagy Szlovákia népei, azaz nem bőrszalagra fűzve, diadémszerű fejviseleti ékszerként, hanem hajcsimbók karikaként. Dél-Dunántúlon és a Nagyalföldön a típusok fejlődési sora nem követhető Mesterházy szerint. Az S-végű hajkarika tehát szláv eredetű ékszer a Kárpát-Medencében. Legkorábbi előfordulásaik a Dunántúlon a „magyar vezető- és középréteg jellegzetes ékszertípusaival együtt találhatók meg." 124 Az előbbi fejtegetésből — kimondatlanul is — az derül ki, hogy a XI. sz. első felében a Nagyalföldön a sima hajkarikák viseletét feltételezzük. Mesterházy koncepciójának minden lényeges elemét magunkévá tehetjük. Úgy látszik azonban, hogy Heves megye északi fele Észak-Dunántúllal egyező képet mutat. 125 A sima hajkarikák, huzal gyűrűk, megfigyeléseink szerint X. sz. közepétől hasonló formai változáson mentek át, mint a huzal karperecek : a vastagodás és a profilálódás irányában. A többszálú, fonott gyűrűk, hajkarikák, a hasonló technikával készült karperecekkel és nyakperecekkel készítésük kezdetét tekintve — ha nem is egyidőben jelentkeztek, deu nevezett karperecek és nyakperecek második virágkorába, legnagyobb eltejedésük korszakába keltezhetők. Lássuk tehát, hogy a sarudi temetőben hol és milyen hajkarikák fordultak elő. A szóbanforgó, korainak mondott temetőrészben a 7., 9., 11., 36., 40. sírokban volt hajkarika; mindegyikben sima kerek átmetszetű huzalból való, csak a 9. sír hajkarikájának a párja volt Svégű (vékony huzalú, kis átmérőjű példány). Mivel e korai temetőrész 24 vagy 25 temetkezését a fentiek értelmében az első nemzedék temetőjének tarthatjuk, s 980—990 közötti kezdetet feltételezve 1010—1020-ig datálhatjuk, megállapítható, hogy Sarud-Bábon a X—XI. század fordulója körüli évtizedekben az Svégű hajkarika viselete még nem terjedt el. Ebben a tekintetben Mesterházy Károly véleményét az S-végű hajkarikáknak a Nagyalföldön való késői jelentkezésére vonatkozólag — alátámaszthatjuk. 70
