Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok helyzete és tevékenysége az 1977–1978. években

Bakó Ferenc A HEVES MEGYEI MÚZEUMOK HELYZETE ÉS TEVÉKENYSÉGE AZ 1977-1978. ÉVEKBEN A megyei múzeumi szervezet összetevőinek száma, a keretei között tevékenykedő tudományos, közművelődési, adminisztratív és fizikai munkatársak létszáma, egyáltalán a működés anyagi feltételei a fenntartó szerv, Heves megye Tanácsa által évente jóváhagyott költségvetésekhez igazodtak. A tudományos és közművelődési tevékenység fő irányai és teljesített eredményei részét képezik azoknak a feladatoknak, amelyeket az ötödik ötéves terv célkitűzéseiként fogalmaztunk meg a helyi igényeknek, továbbá a felettes szervek határozatainak, irányelveinek és ajánlásainak megfelelően. Az ötéves tervtől eltérő, abban nem szereplő munkálatok elvégzését bizonyos aktualitások, előre nem látott igények felmerülése indokolja és ezek ellensúlyozzák más munkák, feladatok esetleges elmaradását. /. A működés tárgyi és személyi feltételei szervezeti felépítés A két esztendő során a kiadásokat alapul véve, a megyei múzeumi szervezet mintegy tizenegy és fél millió forinttal gazdálkodott. Az első év teljes költségvetése öt millió volt, amiből kettőt fordítottunk a bér és egyéb személyi jellegű kiadásokra, egyet a tudományos kutatásra, a gyűjtemények gyarapítására, valamint közművelődésre és végül kettőt az épületek karbantartására, felújítására, az intézmények üzemeltetési költségeire (energia, fogyó eszközök, kommunikáció). 1978-ban a kiadások teljes összege másfél millióval emelkedett és ezt az összeget a személyi, a működési és a fenntartó kiadások között egyenlő arányban osztottuk meg, mindegyiket fél millióval növelve. A költségvetés szerkezete, amint látjuk, aránytalan annyiban, hogy annak csak egy ötöde fordítható a múzeum elsődleges funkcióit képező tudományos és közművelődési feladatok ellátására, a többi személyi és fenntartási költségekre megy el. Ennek következményeként a megyei múzeumok alapkutatások eredményeit közlő, vagy népszerűsítő kiadványai nem olyan számban és nyomdatechnikai színvonalon jelennek meg, mint ahogyan azt elvárni lehetne. A Heves megyei Múzeumi Szervezet központja az egri Dobó István Vármúzeum, amelyhez két tagmúzeum — a gyöngyösi Mátra Múzeum és a hatvani Hatvány Lajos Múzeum —, továbbá kisebb-nagyobb kiállítóhelyek tartoztak. Közöttük a legnagyobb forgalmú volt az egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeum és a parádi Palóc ház, kisebbek a kisnánai várrom és szlovák parasztház, amikófalvi Gőböly-ház, a verpeléti kovácsműhely, a hevesi helytörténeti kiállítás, és a dormándi Remenyik Zsigmond emlékszoba, a bélapátfalvi ciszterci apátsági monostor helyén levő kiállítóhely. A megye népi műemlékeit megőrző és múzeumi jelleggel bemutató szabadtéri néprajzi múzeumi hálózat 1977-ben a noszvaji gazdaházzal, majd 1978ban az átányi Kakas-házzal bővült. A hálózat további fejlesztése érdekében helyreállítás folyt a szilvásváradi, nagyrédei és abasári népi építészeti emlékeken, emellett elkészült az egri Szépasszony-völgyben megvásárolt pincecsoport hasznosítási és berendezési terve. 5