Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.

3. ábra. Torques, 3 szálból láncosán font, szórványos lelet, Sarud. kai egyidőben jelentkeztek. Sőt, a XI. századi sodrott, vastag huzalból készült változatokkal is előfordultak azonos korú temetőrészben. De szerintünk az egyetlen huzalból való nyakperecek a sodrott típusúaknál jóval hamarabb tűntek el a XI. századi halotti viseletből.

19 A nyakperecek viszonylag késői, a X. sz. közepétől való elterjedése fogas kérdés elé állítja a szakembert. Hiszen előállításukat helyi produktumnak tarthatjuk, csatlakozva J. Brunsmid, J. Korosec, Z. Vana és Szőke véleményéhez.

20 A szomszédos területek csak mintaképül szolgálhattak, de nem exportáltak. Más kérdés, hogy a nyakpereceink viseletének az elterjedéséhez társadalmi, ideológiai indítékot nyújtottak-e. Szőke utalt a karintiai Köttlach kultúra befolyásoló szerepének a lehetőségére. De az eddigi feldolgozások szerint Karintia illetve a szlovének X. századi kultúrája aligha játszhatott szerepet nyakpereceink megformálásában és elterjedésében.

21 Indokoltabb, hogy a keleti szlávok és a bolgárok kulturális hatását mérlegeljük. 54