Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Dancza János: Nevezetesebb egri árvizek a helyi sajtó tükrében

Amikor ezt a cikket nyomták, senki sem sejtette, hogy néhány óra múltán már maga Eger városa is árvízveszélybe kerül. Hetedikén késő este folytonos villámlás és mennydörgés közt éjjel 1 óráig tartó másfélórás felhőszakadás zúdult a városra, ami a magasabban fekvő városrészekből olyan nagymennyiségű törmeléket és iszapot sodort a belvárosba, hogy a csatornák nyílásait eltömte. A Fodor-féle ház kéményét egy villámcsapás ledöntötte, de sérülést nem okozott. Nyolcadikán reggel félőt órakor újabb felhőszakadás zúdult a városra és reggelre a patak vize erősen megemelkedett. Ezt a vízemelkedést azonban nem a város környékén történt felhőszakadások okozták, hanem az éjjeli órákban a pétervásári járásban, az Eger patak vízgyűjtő területein történt felhőszakadások víztömegeinek az előőrsei érkeztek a városhoz. Az Egri Újság augusztus 8-i száma Eger árvíz veszedelme címmel így ír. Az áradat törvényszerűen először Felnémetet érte el és a vasút állomásról látták, hogy a víz elönti a falut. Azután kilépett medréből és átfolyt az Eger és Felnémet közt levő országúton az itt elterülő ún. káposztás földekre, ahol ma a Csebokszári városrész áll. A felnémeti vámházhoz közel lakók ijedten látták, hogy rövidesen egészen Felnémetig egyetlen víztükör terül el és az ár kétségbeesetten bőgő és üvöltő állatokat sodor magával. A városban különböző rémhírek terjednek, s maguk az illetékesek is bizonytalanságban voltak, mert az árvizek úgyszólván az egész megyében tönkre tették a távíró és telefon vezetékeket. Talpon volt a főispántól az önkéntes tűzoltóig az egész közigazgatási és rendőri apparátus. És ekkor tűnt fel Felnémet felől egy fogat, az érseki uradalom küldönce, aki átvágott a vízen és jelentette, hogy Felnémetet teljesen elöntötte az ár és katonai segítséget kérnek. Elmondta azt is, hogy a város felé még nagyobb víz közeledik. A polgármester kérésére riadóztatják a katonaságot, a legénységet csáklyákkal és mentő eszközökkel látják el és így indítják őket a veszélyeztetett falvakba és le a városba a hidak és parti művek védelmére. A víz először a felnémeti út lapályosabb részeit és Cifrakapu utca környékét lepte el. A mélyebben fekvő cifranegyedbeli házakba betört és a lakosság rémülten menti az ingóságait, élelmét, a gyerekeket és a lábasjószágokat. Érthetően nagy károkat tett a káposztás földek veteményeiben. A Cifra malomtól Felnémet felé állt a Káló vagy másnéven Rizskása malom, ahová az áradatbeszorította Vince Jánost. Szerencséjére a víz éppen a malomhoz sodort egy hatalmas félszer ajtót, amin Vince bátran betutajozott Egerbe. Kilenc óra felé már a hidak pereméig dagadt az ár és a Cifra malomi hídnál majdnem megismétlődött az 1754. évi, a barátok hídján történt szerencsétlenség. Az történt ugyanis, hogy a kíváncsi bámészkodók tömegét még a kivezényelt két rendőr sem tudta a jókora fahídról leszorítani. Ekkor az egyik rendőr észrevette, hogy a híd recsegni kezd és a Malom utca felé eső vége meginog. Erre a legerélyesebb erőszakkal sikerült a hídon levőket a malom felé a partra szorítaniuk. A következő pillanatban a nagy fahídnak a fele hatalmas recsegés-ropogás közt a vízbe rogyott és az ár elsodorta. Itt a malomnál hirtelen egy másik komoly veszély keletkezett. Jól emlékszem arra a használaton kívül álló hatalmas kazánra, ami a malom msllett, közel a patak partjához, éveken át feküdt. Nos, az áradat itt is kezdte alámosni a partot és félő volt, hogy a hatalmas kazán belezuhan az elemi erővel sodródó áradatba és menthetetlenül nekivágódik valamelyik híd peremének. A malom dolgozói kötelekkel próbálták a bajnak elejét venni, de már elkéstek és a hatalmas kazán belezuhant a vízbe. Szerencsére, a Mária utcai magas híd alatt még átbújt, és mire a tűzoltók hídjához ért volna, megtelt vízzel és elsüllyedt. Miután az 1913-as árvíz a belvárosnak csak néhány kisebb, mélyebben fekvő részét öntötte el, a vízállásokról nem készítettek felmérést s így csak hozzávetőleges méreteket ismerünk. Arról viszont az Egri Újság közleményeiből tudunk, hogy egyes utcákban meddig terjedt s így következtethetünk a belváros némely pontján elért vízmagasságokra is.

37 Meg kell jegyeznem, hogy a belvárosban keletkezett két nagy vízfolt közül csak a Dobó tér környéki keletkezett a mederből kilépő vízből, míg a Kossuth L. utca környéki víztükör a csatornák rácsain tört fel, aminek nem volt kapcsolata sem a Bajcsy Zsilinszky utcában a Bizományi áruház sarkáig, sem a Jókai utca 6. sz. házig terjedő vízzel. Mint a város egyik eléggé mély pontján fekvő területet, a Knézich Károly utcát és környékét a tűzoltók hídjánál és az előtte levő kerteknél kilépő víz csakhamar elöntötte, 384