Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Dancza János: Nevezetesebb egri árvizek a helyi sajtó tükrében

Persze ez a levél csak olaj volt a tűzre, s a lap szerkesztősége maró gúnnyal válaszolt a képviselő úrnak : „Válasz. A felszólaló úr csak arról beszél, mi a lyceum téren történt, mert addig míg az ár városunkon végig hömpölygött, nem is mehetett tovább s így nem látta mi történt. Pl. a barátok temploma előtt és a Czukor-utczában,

25 ahol az talán még nagyobb mennyiségben sodorta a mindenféle tárgyakat, mint a lyceum téren, hol az ártér véget ért, s ha látta volna, úgy mint mi láttuk, ő is aligha „tolvajlásnak nem nézte volna el" az ott űzött halászatot. .. .Aztán a katonai őrvonal a tisztelt képviselő úr és az alkapitány felhívására miért is zárta el a lyceumi tért a börtön-utczától

26 a főtemplomig? Gondoljuk, nem azért, hogy az áradás továbbterjedését meggátolja. Hogy mi célja volt a katonai őrvonalnak, azt magunk is tapasztaltuk a börtön-utcza és a lyceum keleti sarkán, hol katonáink nem egy halásszal rakatták le a kifogott holmikat... Hogy a rendőri közlegeink egy részét az ár a városházába szorította, egyiket-másikat pedig az ágyból emelte ki, úgy hogy csak életveszély között menekülhetett meg, ezt őszinte sajnálkozással vesszük tudomásul, de mentségül nem tekinthetjük. Ha újólag nem tévedünk, a rendőrség feladatai közé tartozik az óvó intézkedés, a fenyegető veszély elhárítása is. .. .Nem akarjuk a védgát kérdést feszegetni, valamint nincs szándékunkban bárki ellen is izgatni, de annyit bátran vélünk állítani, hogy ha a város falát már hajnali 3 órakor ostromló veszélyre, a katasztrófa 1/2 6-kor történt bekövetkezése előtt, csak 1 — 2 órával hamarabb figyelmesekké tétetünk, ha az áradást nem is akadályozhattuk volna meg, a veszély által meglepett polgáraink közül ma kevesebben küzdenének a kétségbeeséssel vagyonuk romjain." A lap ebben a számában még a következőket közli: B. H. helybeli lakos, bár maga is károsult volt, a számára kiutalt segélyt egy nálánál károsultabbnak adta át. — Vasárnap a felső malomnál Remenyik Ede felsőfarmosi úr kocsisa a patakban meg akarta mosni a kocsit, de az árvíz olyan mély gödröt vájt, hogy a két ló és a kocsi eltűnt benne. A két lovat kifogták, de a kocsis belefúlt a vízbe. — A törmelék és az iszap eltakarítására Mezőtárkányból 50 kocsi és 100 ember érkezett. — Mayer Sándor egri fényképésznek 12 felvételt sikerült az árvízről készíteni. A 12 kép együtt 2 frt, darabonként 20 kr.

27 Szeptember 19. szám: Az árvíz károsultjainak felsegélésére a vész-bizottságnál könyöradományképen eddig mintegy 17000 frt. folyt be, melyből 12080 frt. a szűkölködők között már ki is osztatott. A vészbizottság elnökének kérésére a pesti hírlapokban felhívás jelent meg a károsultak megsegítésére. A lap szeptember 26-i száma közli a vészbizottság jelentését, ami az előzmények ismertetésével kezdődik: „Az aug. 30—31-е közti éjjel támadt zivatart, éjszak nyugati irányban határolta Bocs, Csehi, Mikófalva, Bekölce, Balaton, Szent-Márton, Apátfalva, Mónosbél, s e községek által jelzett területen dühöngő felhőszakadás okozta áradat a csehi s szarvaskői völgyön omlott Eger felé, mely áradat megérkezésének ideje következőkben állapítható meg. Augusztus 31-én reggel 3 1/2 órakor a víz még medrében volt a Czifra-kapunál; 4 órakor már a Czifra-kapun keresztül ömlött; 4 órától 5-ig emelkedett a Czifra-kapu küszöbétől 64 centimétert; 5 órától oly rohamosan emelkedett, hogy a Czifra-kapu közvetlen szomszédságában levő Kocsis Ferencz háza kőkerítését a kapun belül a város felé bedöntötte, s hat órakor a kapu küszöbétől számítva 3 méter s 20 centiméter volt a víz magassága; 6 1/2 órakor a védfalat is ledöntötte 47 m 41 cm. hosszúságban, s ezután az áradat a várost elborította. — A védfal bedöntése után a Czifra kapun belül levő víztömeg mintegy 2 óra alatt folyt le s medrébe szorult. A védfal ledöntése után az ár legdühöngőbb rohama a város III. negyedének házai felé dőlt, s a serviták templomáig hatolván, a káptalani gazdasági épület s az Irgalmasok felé tört, legerősebb rombolásai ez irányban tapasztalhatók. Az áradat magasságának méretei különféle pontokon ezek: az irgalmas apáczák templom-ajtajánál 1 m 34 cm, az ó-kaszinó kapujánál 1 m 79 cm, a lyceum felső szegleténél 1 m 31 cm, a barátok templom ajtajánál 1 m 05 cm, a megyeház kapujánál 1 m 50 cm, a város nagy kapujánál 3 m 21 cm, a városház kis kapujánál 1 m 90 cm, a Minoriták 380