Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Csiffáry Gergely: Az egri Dobó István Vármúzeum legújabbkori történeti gyűjteményének dagerrotípiái

foglalkozó munka, amely az 1848-iki országgyűlés nyitóképét, ha metszetről is, ne adta volna közre. Szerencsés körülmény az, hogy a felvétel hátoldalán szerepel a készítő Strelisky Lipót neve, aki a legismertebb hazai dagerrotipistáink egyike. Ötvösnek indult, de megtanult dagerrotipizálni és 1843-ban Pesten műtermet nyitott. 1849-ben a szabadságharc tábornokait fényképezte. Ezek a dagerrotípiák a második világháború idején megsemmisültek, csak fényképreprodukciók maradtak meg.

45 Az is kétségtelen tény, hogy a dagerrotípia Strelisky munkája, ui. kazettája eredeti, sértetlen. Ritkaság az, hogy a dagerrotipista litográfiát örökített meg. Az 1848. július 5-én megnyílt országgyűlés képviselőháza a régi pesti Vigadóban ülésezett. Az országgyűlés főrendi háza ugyanekkor a Nemzeti Múzeum dísztermében tartotta ülését.

46 Ezen eseményt — az 1848. évi országgyűlés képviselőházának megnyitó ülését — megörökítették a litográfusok is, így Borsos József és August Pettenkofen.

47 Az összevetés kedvéért a dagerrotípián kívül a képek között közreadtuk — a Borsos — Pettenkofen — litográfiáról készült reprodukciót is. (5. ábra) A kérdéses dagerrotípiáról hitelt érdemlően meg kellett állapítanunk, hogy eredeti helyszíni felvétel-e, mert ez esetben ez szolgált volna előképül a metszet készítőinek, vagy pedig a metszetről készült reprodukciós dagerrotípiával van-e dolgunk. A kép vizsgálatánál a sztereokopikus látási készségben rejlő lehetőséget használtuk ki. Ezt a módszert érmék, papírpénzek, bélyegek, aláírások stb. valódiságának megállapítására évtizedek óta eredményesen alkalmazzák. Az összehasonlított dagerrotípiáról és a mtszetről készítettünk egy-egy oldalhelyes, közel azonos nagyítású 9X12 cm-es reprodukciót. (Oldalhelyes képre azért volt szükség, mivel a dagerrotípia az eredeti tükörképét adja vissza, s ezt mindenképpen ki kellet küszöbölnünk.) Ezt a két képet helyeztük be a sztereokomparátorba

48 és beállítottuk úgy, hogy a képek azonos részletpontjai kerüljenek a mikroszkóp (18 szoros nagyítású) jobb-és baloldali látómező fonálkeresztjére. A sokalakos képből csak egy arc fért a látómezőbe. Már az első benyomásunk az volt, hogy a látott két fej teljesen azonos, ez pedig csak akkor lehetséges, ha a dagerrotípia litográfiáról készült reprodukció. A sztereo vizsgálatnál a kiemelt részlet térgörbületet nem mutatott, tehát a két kép azonos. Ezután leszögezhetjük, hogy az országgyűlési dagerrotípia metszetről készült reprodukciód Ezt ismerve, felvetődik az a kérdés, mi indíthatta Streliskyt a reprodukció készítésére? A kép keletkezésével kapcsolatban az a nézetünk, hogy az önkényuralom (Bach-korszak) éveiben készülhetett azzal a céllal, hogy a megritkult országgyűlési litográfiát megmentse az utókornak.

50 A korban ismert az a gyakorlat (Magyarországon és Lengyelországban), hogy a dagerrotíp felvételek előképül szolgáltak illusztrátorok (kő, réz és acélmetszők) számára. A litográfia sokáig azért maradhatott meg a fényképezés mellett, mert a dagerrotípiát nem tudták, de a litográfiát már lehetett nyomdai úton sokszorosítani. Valószínű, hogy Strelisky ilyen gyakorlati okból készítette a reprodukciós dagerrotípiát az 1848-iki országgyűlés megnyitásának képéről, a Borsos— Pettenkofen metszetről. Magyar tiszt képe (75.35.1.) A felvételt ábrázoló lemez (7. ábra) bal felső sarkában B. S. monogram, a jobb felső sarkában 40. M. jelű monogram olvasható. (22—23. ábra) A magyarországi ötvösjegyek között rábukkantunk a B. S. monogramra.

51 Érdekességként megemlítjük, hogy ugyanez a B. S. veret szerepel Damjanich János tábornok pipáján. E becses emléket az egykori aradi Ereklye Múzeum tárgyai között őrizték.

52 Olyan közelebbről ismeretlen B. S. névkezdő betűjű temesvári ötvös-dagerrotipista munkájáról van szó, 340