Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában III.
(A menyasszony búcsúja az anyjától) Kedves édös anyám mán hozzád fordulok, Hogy új szállásomra tüled elindulok. Tudom nem születőit ojan még világra, Ki annya jóságát méltán möghálájja. Kedves édös anyám, amíg veled éltem Tudom gyarlóságbul, hogy sokat vétöttem, Kögyes tanátsodat sokszor mögvetöttem Bocsásd meg hibáim miket elkövettem. A versek eredetének és eredetiségének vizsgálata legyen a néprajzkutatók feladata. Mi itt ezek idézésével csupán a kötet tartalmát igyekeztünk érzékeltetni. E kötetre vonatkozóan a későbbiekben még taglalandó kéziratokon kívül két cédula is előkerült a Gárdonyi Sándor féle gazdag hagyatékból. Az első (74.91.1Л. ltsz.) cédula grafit ceruzával irott négy rövid sora ezt tartalmazza: A böjti cikkhez: Mán akárki tanálta is ki a böjtölést, nem magyar embör vót." A vizsgálódásaink alapjául szolgáló 3.—4.-kiadás 91. oldalán kezdődik a Levél a szent böjtölésről című fejezet, de abban nem található meg ez a gondolat. Hasonló olvasható viszont a 80. oldalon, ahol apaksijó játékokról mondja Göre Gábor: ,,... hát mondok az is bolond vót, aki kitanáta, mert nem magyarnak való az ... ". A második cédula (94.91.1.1. ltsz.) címe: Göre Gábor álma. A szövege a következő: „Hát ha csakugyan kiráj vagyok, az ország gondja az én gondom. Hogyan röndözzük ? Legfőbb baj, hogy sok a szögény embör. Hivatom a pézügyi minisztört. Mennyi a péz a kéntsös kamarába ? Hát azt mongya szinig vanfölségös uram mindön kád: ki arannyal, ki ezüsttel. No mondok hát mindön faluba elküldünk egy véka aranyat, két véka ezüstöt: akinek se födje, se maga hajléka markolhat egy marokkal az aranybul, két marokkal az ezüstbül. Medália csak katonának és bírónak: Kalapon viselendő. Mer a magyar ember a mellén legfeljebb zsirpecsétet visel. A malac-pör. A szolga ajánlja, hogy bizza az igazságügyi miniszterre. — Nem köll én nekönfijam miniszter az igazságtételre, mer én jobban értőm." A tizennégy sorban, tintával írott vázlat kidolgozását megtalálhatjuk a kézirattá javított könyv 145—147. oldalain Az tsudálatos álom elmondása címmel beiktatott fejezetben. A malac pör a könyv 154. oldalán említődik. A gyűjteményünkben levő legrégebbi, csaknem teljes kiadás a harmadik kiadás, amelyet Gárdonyi — szokásának megfelelően — igen sok javítással átalakított a negyedik kiadás kéziratává. A javítások már a címlapon elkezdődnek. Itt írta át Gárdonyi az esetök szót elmondások-га és a kiadás sorrendjét jelző harmadik szót 4-gyedik-re. A 160 oldalas könyvben 95 oldalon található összesen 279 javítás. Ezeken kívül huszonöt helyre elosztott 501 sornyi betoldás és három egész fejezetet kitevő melléklet jelenti a már átdolgozásnak is mondható javítást. A sok kis javítás a szöveg eredetiségének, érdekességének emelését szolgálja. Gárdonyinak hosszas vitája volt az ö-ző beszédmód helyes vagy helytelen alkalmazásáról; ezt is igyekezett minél valóságosabbá alakítani, de újabb kifejezéseket is keresett nyelvezete gazdagítására. A három melléklettel beiktatott újabb eset-fejezetek a kihagyottakat pótolták. Mind a kihagyások, mind a beiktatások oka rendszerint az időszerűség fokozása volt. Az első melléklet a Kakas Márton című vicclap egyik számának 5—6. oldala. Az ezen olvasható Levél arrul, hogy mér szógáll afilyam tovább is a katonaságnál című írás 11 kisebb nagyobb kiigazítás után bele került a könyv negyedik kiadásába. A második melléklet szintén a 327
