Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában III.
kább azt tételezhetjük fel róla, hogy talán nem is kerültek szeme elé, nem pedig azt, hogy a kiforrott nézeteket rögzítő jegyzeteket, mint feleslegeseket félretette. A negyedik, a í/Jjelű cédula szövege szintén leginkább a filozófiai tartalmú megállapítások közé sorolható : „Sírás, nevetés.—Mikor nevetünk, mindig mást nevetünk ki. Mikor sírunk, mindig magunkat siratjuk." 5. Eger vár ostroma (74.88.1. а—с Itsz.) Gárdonyi Géza 1897 nyarán, harmincnégy éves korában, az élettől megtépázva, visszatért diákévei városába, Egerbe. A város északkeleti szélén, az egri vár közvetlen szomszédságában levő úgynevezett Sánc negyedben telepedett le. A hírneves történelmi emlékhely ihlető hatását bizonyítja, hogy az író letelepedése után alig két és fél évre az Egri csillagokat már olvashatták folytatásokban a Pesti Hírlap hasábjain. A regény 1901-ben könyv alakban is megjelent. A téma az írót később sem hagyta nyugodni. Állandóan gyűjtögette az adatokat könyve javítgatásához, külön függeléket szerkesztett hozzá az Egri hősök 11 jegyzékével, cikket írt Az egri hősnők címmel 12 , verset fogalmazott az egri vár veszedelméről, színdarabot tervezett belőle és talán már az ő életében megfogamzott a megfilmesítés gondolata, amely napjainkig számos próbálkozást eredményezett. Az egri gyűjteményből előkerült és az alább bemutatandó jegyzet azt igazolja, hogy az örökké tanítónak megmaradt Gárdonyi gyermekek számára játékot is akart írni az egri vár ostromáról. Az első lapon ennyi olvasható: „Egervár ostroma. — Színjáték. — Ennek a színjátéknak az eljátszásához nem kell más hely, mint valami szalmarakás, gyepes halom vagy földhányás, — szóval akármi olyan magaslat, ahol birkózni lehet és ahonnan ha vissza esnek is a játszók, magukat meg nem ütik. — Lehet azonban másképp is játszani: ha nagy a játszóterület, fel lehet osztani az egri vár alakjára. Ebben az esetben ez a felosztás:" A második lapon az egri vár alaprajza látható a következő részek megjelölésével: „Földbástya — Tömlöcz-bástya — Sándor-bástya — Bebek-bástya — Dobó-bástya — Ó-kapu — Oldalkapu — Sötét-kapu — Kapitányi palota — Kaszárnya házak — Piacz — Templombástya — Külső vár." A vázlat alatt: „Személyek: Dobó István főkapitány — Mekcsey István alkapitány — Bornemissza Gergely, Zoltay, Fügedy, Pet hő főhadnagyok." A harmadik lapon talált szöveg az előző folytatása: „Ezt a személyzetet aszerint lehet bővíteni vagy rövidíteni, amint a játszók vannak. Ha kevés a játszó, akkor ki lehet hagyni a színdarabból mindazokat a személyeket, a kikre vállalkozó nincsen. — Első jelenet. — Dobó a vár piaczán áll. Előtte a katonaság sorrendben. A katonaság másik része csak most érkezik." A három lapból álló, egyszer kettőbe hajtott iratcsomó külsején Gárdonyi Géza betűivel ez a zöld ceruzás felírás áll: „Enújságom". A szokatlan helyesírással írt szó Gárdonyi barátjának, Benedek Eleknek abban az időben igen népszerű gyermek-folyóiratát jelentette. Bizonyára ebbe szánta a játékot az író. Más helyen talált feljegyzésekből tudjuk, hogy kapcsolata ezzel az újsággal szoros volt. Az irathajtás másik oldalára a hagyatékot a háború dúlásból megmentő Gárdonyi Sándor ezt írta fel reszketeg, öreges betűivel: „Eger vár ostroma." 6. Egri csillagok (74.89.1. a— с Itsz.) Korábbi közleményeinkben 13 említettük, hogy a hagyatékból előkerült egy 1917 januári postai bélyegzést viselő boríték, amelyet az író az Egri csillagok cédulagyűjtő borítékául szabott ki és használt. Lehetséges, hogy a következőkben bemutatásra kerülő három cédulából kettő, az a) és a b) jelű, ebbe a tartóborítékba illik. A harmadik, a c) jelű sokkal korábbi keletű és lehetséges, hogy a regény első fogalmazásakor készített jegyzet. 315
