Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Wehli Tünde: A Hatvany Lajos Múzeum illuminált Graduálé lapja
szerint az asszonyok füstölőt vittek kezükben (16,1), Lukácsnál olajtartó tégelyt is (23,56). Az asszonyokról Márk még annyi tudósítással szolgál, hogy a sírhoz érve megrettentek (16,7). A felkeresett sír formájára nézve sem bővelkednek tájékoztató sorokban az említett textusok. Egyetlen helyen szerepel nyitott sírszáj, előtte az elmozdított kővel (Máté 28,2), másutt csak az elhengerített kőről esik szó (Lukács, 24,2 János 20,2). Márk (16,5) és Lukács evangéliuma (24,3) céloz az asszonyok és az angyal találkozásának színhelyére, amit egy épület belsejébe helyeznek. A szent sírról szóló evangéliumi elbeszéléseket a jeruzsálemi zarándoklatok során szerzett személyes tapasztalatok egészítették ki. A szentföldi utazók általában egy kör alakú monumentumról, másképpen ,,memoratum rotundum tegurium"-ról tudnak, aminek belsejében állta „sepulchrum". 19 Megemlékeznek még egy „... memoratio lapidis"-ról, tudomásuk szerint erre szállt le az angyal a Megváltó feltámadása után. 20 Az eddigiek szerint az asszonyok egy épület belsejében találkoztak az angyallal, aki hol a sír fedelén, hol pedig azon az ün. emlékköven ült, amelyen — a hagyomány úgy tudja — Krisztus testét bebalzsamozták a sírbatétel előtt, és amit Konstantinápolyban ereklyeként tiszteltek később. Keveset foglalkoznak forrásaink az angyallal. Alakját Máté evangéliuma rajzolja meg a legplasztikusabban. Villámló tekintetűnek, hószínű ruhájúnak mondja (28,3). Más evangélisták legfeljebb annyit tudnak róla, hogy fényes (Lukács, 24,4, Péter apokfrif evangélium 13/55 21 ). Megegyeznek abban, hogy az angyal beszél az asszonyokhoz, közli a hírt. Húsvét üneplésének keleti és nyugati egyházban kialakult módja és részben ezzel összefüggésben a különböző források felhasználása, továbbá az ikonográfiái előképek sokfélesége a Resurrectio domini téma alapvetően két — keleti és nyugati — séma szerinti ábrázolásához vezetett. A két fő típus noha eltérő, szoros kölcsönhatásban is áll egymással. A kialakulás és a lényegesebb módosulások a Karoling-kor és a romanika között (11 — 12. század), keleten a 6—7. századtól, körülbelül a Rabula kódex és az Ecsmiadzin Evangeliarium keletkezésétől a Makedón reneszánszig tartottak. Később mindkét területre az eklektikus fogalmazásmód jellemző. Inkább stiláris mint ikonográfiái tényezők színezik a kompozíciókat. A téma nagysága miatt el kell tekintenünk a Visitatio sepulchri ikonográfiájának teljes horizontális és vertikális bemutatásától. Csak a lényegesebb jellemvonásokat, azokat a specifikumokat mutatjuk be, amelyek közelebb visznek a Hatvani Múzeum lapjának tematikájához. Az ábrázolás keleti megfogalmazásban — bizonyára a Jeruzsálemmel fennálló kontaktus következtében—a Jeruzsálemet, vagy a Feltámadás templomot jelképező architektonikus elem dominál. Az építészeti környezet szerepét az ikonográfiái típus későbbi megjelenítésébe az előtérbe helyezett szarkofág veszi át. 22 A két elem formáját és összekapcsolásának módját a Lázár feltámadása jóval korábban kialakult, és jelentésében is hasonló típusa hatására alakították ki. A szarkofágot a síremlék, pontosabban ennek porticusa elé helyezték. 23 A szarkofág és tartozékai, a fedél, a kőlap (der Engelstein) vagy a pad és a lábtartó kő rendesen a kompozíció bal oldalán kaptak helyet. Antikos fej, középen elválasztott dús haj, voluminózus test, könnyű kelmét imitáló tunika, vállat befedő és derékon átcsvart, libegő drapériában végződő palást jellemzi. Lábfejei szorosan egymás mellé helyezettek. Jobbja a 6. században kialakult üdvözlő kéztartást követi, vagy az üres sírra mutat. 24 Baljában a Gábriel főangyalt és más arkangyalokat megillető jogar valamely változatát tartja. Az ikonográfia ezt az angyaltípust a szolgálattevők közé sorolja. Az angyallal szemközt a szent asszonyok helyezkednek el. Számuk Márk evangéliumát követve kettő, csak nyugati hatásra emelkedik háromra. 25 Mivel egyes források azt sejtetik, hogy az asszonyok sorában helyet foglalt Jézus Krisztus anyja is, egyesített nimbuszt kaptak. Viseletük kialakításában is Mária feltételezett jelenléte játszott közre: a ruhák típusa azt követi, amelyet a Keresztrefeszítések és a Krisztus mennybemenetele kompozíciók Máriája szokott viselni. 26 Az asszonyok tekintetüket az angyal felé fordítják, kivételt csupán az első 303
