Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Lénárt Andor: Az egri vár a XVIII. század végén
59 A püspökség állandó téglagyára a Vécsei völgyben a Noszvaj felé vezető út mellett, annak északi oldalán volt. A helyben bányászott jó minőségű (kiscelli) agyagra települt. — Ma is működő tégla és cserépüzem. 60 HmL EÉGL. XII- 3/a- 262.- 14. § - 1795. 61 HmL EÉGL. XII- 3/a- 262.- 21. § - 1975. Mángoló, mángorló ... „azon állványos készület, melyen és mely által a hengergetés végrehajtatik". Czuczor—Fogarasi: A magyar nyelv szótára IV. 1867. Pest — 97. lap. 62 A mai strand területén volt. Az ezt szolgáló patakmeder felett ívelt az a híd, amely ma a Népkert mesterséges tava felett látható. 63 HmL EÉGL. XII- 3/a- 262.-89. § - 1795. 64 A mai Széchenyi utcán volt érseki (püspöki) gazdasági udvart délről lezáró épület. 65 HmL EÉGL. XII- 3/a- 263.- 33. § - 1796. 66 A vár Nagy kútja. — Részletesen SUGÁR István: Az egri vár kútjai. Az Egri Vár Híradója 9- 10. sz. 45. lap. 67 HmL EÉGL. XII- 3/a- 252.- 195. § - 1785. 68 HmL EÉGL. XII- 3/a- 253.-24. § - 1786. 69 Hosszú pince, fölötte a város korcsmája és Hosszú háza. A mai várfeljáró mellett, a Dózsa tér keleti részén a volt városfal tövében. Az elvizesedett pincét 1978-ban erősítették meg. 70 HmL EÉGL. XII-3/a-255.-127. § - 1788. 71 HmL EÉGL. XII-3/a-258.-75. § - 1791. 72 HmL EÉGL. XII- 3/a- 260.-66. § - 1793. 73 HmL EÉGL. XII- 3/a- 262.-74. § - 1795. 74 HmL EÉGL. XII-3/a-252.-96. § - 1785. 75 HmL EÉGL. XII- 3/a- 262.-30. § - 1795. 76 A vári raktár. 77 A mai érseki palota mellett, a Széchenyi utcában. Fellner Jakab tervei szerint épült istállókkal. Ma üzletek vannak benne. 78 HmL EÉGL. XII- 3/a- 254.- 34. § - 1787. 79 HmL EÉGL. XII- 3/a- 254.- 38. § - 1787. 80 A sokféle, értékes, könnyen dolgozható tarkányi kövek keresése a 252. 4. § 1785. jelzet alatti anyagban részletesen. 81 HmL EÉGL. XII-3/a-256.-92. § - 1789. 82 A feltárás során került elő. — Az Országos Műemléki Felügyelőség raktárában. 83 HmL EÉGL. XII- 3/a-263.-1. § - 1796. 84 A Varkoch kapu északnyugati sarkában befalazva ma is megvan. Felülről a várfalról a feljáró is látható a Dobó utca 20—26. sz. házaktól. 85 HmL EÉGL. XII- 3/a- 263.-24. § - 1796. 86 HmL EÉGL. XII- 3/a- 263.-26. § - 1796. S7 HmL EÉGL. XII- 3/a- 263.-44. § - 1796. Az új út a Föld és Tömlöcbástya mellett illetve a mai Vécsei utca nyomvonalától a vár felé lévő dombon át vezetett a Sáncba. 88 A középkori város fala, majd az e helyére nagyobbított erődítményé, a várfal, édesvízi mészkő valamint riolit tufa (helyenként agyag és homok) alapú dombra épült. A várdomb délnyugati részén, de más helyén is, meredek kitüremlésekben volt szabadon a könynyen fejthető mésztufa, vagy ahogyan korábban de a nép nyelvén ma is nevezik, a darázskő. E kő bányászása és építésre felhasználása nem volt ismeretlen Egerben korábban sem. A művelt bányák a város vagy a káptalan tulajdonában voltak. 89 Sugár István Az egri vár falomlásai a múltban c, az Egri Vár Híradója 13— 14. számában megjelent tanulmányában a korai falomlásokkal kapcsolatban okként említi a fal alá vájt pincéket. Például: a Várady fundusán a Dobó bástya alatt „csupa földbül álló"; mellette Snejder Lőrinc vájt „csupa földbül álló félelmes" pincékről van szó. Az említett, s más helyeken vájt pincék, üregek is „tiszta földbül", „csupa földbül" vagy éppen „agyagból valók" voltak. (50. lap.) — Sartoti térképe szerint az 1803. évi nagy omlás nem e helyeken történt, hanem ott, ahol a megelőző évtizedekben a darázskőbányászás folyt és a kitermelés érdekében a várfalak, a rondella falainak meggyengítésére is sor került. 292
