Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Lénárt Andor: Az egri vár a XVIII. század végén

A térkép A térképmelléklet részben azoknak az épületeknek a helyét rögzíti, amelyeket a 18. század végén bérbe adott a földesúr, vagy másképpen használt ill. lebontatott. Ugyanakkor a várat körülvevő azon telkeket, fundusokat is ábrázolja, amelyek a darázskőbányászás topográfiai elhelyezésében segítenek. A vázlat alapjául azt a térképet vettük, amely 1804. január 28-án készült (a korábbi felmérésekre épülve) az 1801. és 1803. évi váromlást követően.

154 Készítője Sartori József egri uradalmi ingénieur és megyei mérnök.

105 „Az egri vár ez alaprajza, amely megmutatja a falak mai állapotát és annak a módját, ahogyan lebontásukra sor kerülhet.'''' Mivel a további bontást és rendezést megelőző állapotot mutatja az alaprajz, ez a felmérés adja tárgyalt időnkhöz a legközelebbi és legpontosabb támpontot. Vizsgálatával a feltárt forrásnak a csak a mai állapotot figyelve, értelmetlennek tűnő megjegyzéseit is meg tudjuk érteni. A vázlaton a mai Dobó utca fundusainak tulajdonosait foglalkozásukkal jelöltük. Az átvizsgált húsz év összeírásából a lakókat illetően meglehetősen tarka képet kaptunk. Nagy a változatosság, a fluktuáció. Ezért a bányászás helyeinek meghatározását efajta megjelölés teszi áttekinthetőbbé. Nem tisztázott kérdés viszont ajelentésekben szereplő nevek, foglalkozások és fundusok azonosításánál a Farkas Pál nemes úr telkének pontos meghatározása. Ennek érdekében Eger város középkori térképének további pontosítására van szükség a Harangöntő utcát illetően.

156 Az ez utcával kapcsolatos utalás forrásunkban a mai állapotot és felfogást véve alapul 1780-ban is, nem pontosítható. Ez is, és minden további azonban igen, ha a mai Torony utcát is a harangöntőkének fogadjuk el. Ez az utca vezet ugyanis a vár azon bástyájához, amelynek északi oldalán, a hóhér háza táján Farkas Pál fundusa és árendája lehetett és ahol homok és darázskőbányászás folyt. JEGYZETEK 1 Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730— 1735. Fordította és magyarázatokkal ellátta SOÓS Imre, Eger. 1968. - 74. lap. 2 Vályi András: Magyarországnak leírása II. kötet Budán, 1799. — 562. lap. 3 Gattáji Gorove László: Eger városának történetei. (Az 1828-ban e címen megjelent munka utánnyomása.) 251 — 252. lap. 4 Vachot Imre : Eger és környékének leírása. — 86. lap. 5 Balogh János: Egervár története, Eger, 1881. — 166. lap. 7 Pataki Vidor: Az egri vár élete. — Történelmi tanulmány. Ciszterci Rend egri Szent Bernát Gimnázium közös értesítője 1833/34. Eger. — 59. lap, és Heves megye Műemlékei II. Budapest, 1972. - 73. lap. 8 Szántó Imre: Eger püspöki város felszabadulási pere a 18. században. Eger, 1954. — 16. lap. 9 Détsy Mihály Az egri vár története VII. (1687— 1967.) — Az Egri Vár Híradója VIII. sz. — 12.1ap. 10 Sugár István: Az egri vár és viadala. Budapest 1971. — 127. lap. 11 Breznay Imre: Eszterházy Károly gróf és Eger. Gálánthay Gróf Eszterházy Károly egri püspök ünneplése. Eger, 1926. — 59-60. lap. 12 A 11.-ben idézett munkában SZMRECSÁNYI Miklós beszéde a - 17- 18. lapon. 13 ARCHÍVUM 1. A Heves megyei Levéltár közleményei. Eger, 1973. - 85- 104. lap. HmL EVI V- 1/a-Protokollumok. 14 Nemes Lajos a Heves imgyei Levéltár levéltárosának szóbeli közlése. 15 ARCHÍVUM 3. A Heves megyei Levéltár Közleményei Eger, 1974. - 83-94. lap. 16 Farkas János Eszterházy Károly egri püspök építési irodájának vezetője, (bauschreibere), míg 290