Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Lénárt Andor: Az egri vár a XVIII. század végén

vagyon a várbeli falakban, lehet azokat erre fordítani; a melegvíznél lévő kövek még ott is el fognak kelnV'.

144 A melegvíznél korcsma épült

140 és malom.

U6 A nagy kert fala 10 П-öl hosszan ledőlt, mert rosszul építették. Nagyon röstellte azt az írnok, és kérte a földesurat, hogy lebontathassa és aztán annak és a várnak köveiből építhesse fel úgy, hogy „az aljára darázskő menjen az állandóságra nézve...". A kerítés felrakására megkapta az engedélyt, úgy, ahogyan tervezte Farkas.

147 A makiári plébános darázskövet kért a parochia kerítéséhez négy vagy öt szekérrel. Farkas ellenezte. „Kevés a darázskő a várban, és azok igen szépek és nagyok. Kár lenne azokat közönséges kerítéshez alkalmaztatni, s elapróztatni. Inkább közönségeseket s aprókat kellene oda töretni', — írta. A püspök is elutasította a makiári plébános kérését.

148 A forrásunk idejét követő események az egri vár életében Avarnak, mint kőbányának szerepe, jelentősége Farkas János bauschreiber perbefogásával és Eszterházy betegségével és 1799-ben bekövetkezett halálával tulajdonképpen lezárult.

149 Azután következett az egri vár haszon nélküli, szinte teljes pusztulása. A gondos gazda halála, és a püspöki uradalom gazdasági rendjében bekövetkezett változások után, a több évi interregnum a püspöki székben, a vár teljes, tényleges pusztulásához vezetett. A 19. századeleji falomlásokat a belső épületek teljes pusztulása követte. A kutak is használhatatlanná lettek. Hogy milyen módon és ütemben következett be a pusztulás, azt az eljövendő kutatások derítik majd ki. Annyi bizonyos, hogy a vár pusztulása egyenletes ütemű Pyrker János László egri érseknek a várral kapcsolatos tevékenysége megkezdéséig. Az Egernek Nagytemplomot építő, az országnak Egerben magyarnyelvű tanítóképzőt alapító érsek, aki gazdag képtárát is ajánlotta a városnak, s adta az országnak, — ismerte fel az ő idejére szinte teljesen rommá vált erődítmény eszmei értékét. Nem pusztította tovább, hanem megállította a pusztítást. A romokat betemette a törmelék. Az érsek az omlás után 6—8 méterrel megcsonkított magasságú falakkal körülvett dombot Felsőtárkányból hozott fákkal ültettette be. A század elején még a Hajdúhegy nyugati oldalán jelzett kálváriát a város szívébe hozva a várba vezette fel. A klasszicista kápolnákba helyezett stációk domborműveit a Nagytemplom építésével egyidőben készítették. A stációkat valószínűen egyszerűbb formában már korábban felállították. Erre enged következtetni, hogy a kálvária domb három keresztje alatt elkészítették a halott Krisztus sírkápolnáját, melyet 1830. április 9-én szentelt fel Eger város plébánosa Makovszky József.

150 Egy másik talált nyílásban, a mai Setét kapu elején helyeztette el Pyrker Dobó Istvánnak Dobóruszkáról elhozott sírfedőjét; a vár kútjából előkerült 16. századeleji ágyút és a talált ágyúgolyókat. A stációk építése során előkerült gótikus oszlopköteg tetejére is ez időben került az államalapító, az egri püspökséget is alapító király, Szent István emléktáblával jelölt álló szobra.

152 A falak feltöltődtek kívül, belül. Benőtte az omladékot a fű, megfogantak a tarkányi csemeték. De az a gondolat, mely a várat árunak tekintő Eszterházynál nem élt még, feltámadt. A hely szelleme feltámadt. Pyrker tevékenységével egyidőben jelent meg Gattáji Gorove László több vármegye táblabírája által megírt könyve.

153 Az Eger városának történetei с munkája összefoglalta mindazt, amit a 19. század elejéig írtak a magyarországi irodalomban Egerről. Ezeket levéltári kutatásaival egészítette ki. Munkája szolgál alapul a 19. században, sőt még későbben is a vár történetét kutató érdeklődőknek, és hivatásos történészeknek egyaránt. 19 Az Egri Múzeum 289