Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Lénárt Andor: Az egri vár a XVIII. század végén
A vár alatt lakók beszélték, hogy ha csak olyan kis földindulás lenne is Egerben, mint 1782-ben volt, „mindjárt leomlana a nagy rondéla, s alatta eltemetné a házakat, mivelhogy a darázsköveket nagyon kivágták". Javasolta Farkas a darázskövek „szabadosabb vagy bátorságosabb törettetése végett a meredek (vár) falnak elhányattatását". — A falak biztonságos lebontására ekkor a püspök még nem utasított. 95 Utasították a darázskőbányában dolgozók pallérját, hogy a kápolnai malom zúgójához csak a szükséges mennyiséget faragtassa ki. Eggyel sem többet, mert a fölösleget vele és az építkezés pallérjával fogják megfizettetni. 96 Barkó generális udvarát sárga, várbeli darázshomokkal akarta kiegyengettetni, úgy, ahogyan a püspöki rezidencia udvarán is történt. — A földesuraság nem engedte, hogy a Modori háza mellett levő tároló helyről hordasson a generális a házához homokot, hanem úgymint mások.,,... a város kapartasson, rakasson, hordasson."®" 1 A kápolnai zugához, a nagytályai fácános kútjához a kőművesek elkészültek a darázskövek faragásával. Azt kérdezte ekkor Farkas a püspöktől, hogy megkezdheti-e, törettettheti-e „a Modori udvara felett levő kőfalat a várba" ? Eszterházy megengedte, hogy ha „egy bizonyos szabó felesége kívánságára" a neki szükséges követ már letörték, „tehát a várba ezen a helyen kezdhettek a falnak töréséhez" . яъ Közben a bauschreiber a Barkó generális kérését intéző városi tisztségviselőnek megmutatta a bányászható homok helyét, „ahonnan ennekelőtte másoknak engedtetett, t.i. a német Szabó Hekli házától, amint gyalogút a várnak kiskapujához felmegy, aholott elsőben törettük a darázsköveket onnan és másunnan sem lesz szabad a városnak sárga homokot kapartattni s rakattatni". A vásárbíró nem törődve ezzel, se azzal, hogy a napszámosok, s a kőtörők „vigyázója" (Ferdinánd nevű), figyelmeztette a tilalomra; a tiltott helyről is hordatta. — Amikor ezt végül mégis csak sikerült megakadályozni, azt kérte Farkastól, „ha már a mézeskalácsostól nem is, avagy csak a Hekli háza előtt levő homokot" engedje elvitetni. — Nem engedte meg, hogy a napszámosok által összekapart homokot elhordassa a vásárbíró. Aki megint csak nem törődött a tilalommal, s „vakmerően" a mézeskalácsostól is hordatott homokot. Eszterházy újra szigorúan eltiltotta a várost a homok hordásától. Utasította a város bíráját, jelentse neki, miért tett a vásárbíró az ő rendelete, majd szigorú parancsa ellen, „hogyha így kell-e a jóakaratot vissza szolgálni" ? 99 A püspök nem akarta, hogy a darázskövek törettetése miatt valami kára vagy panasza legyen a fejtés helye alatt lakóknak. Minden kérésüket teljesítette. — Egyedül a fésűcsináló nyugtalankodott. 100 Az ő háza mögött ugyanis a darázskövet egy darabon levágták, s aztán abbahagyták a bányászást. Panaszolta a fésűs, hogyha ez így marad, fél, hogy leszakad a házra. Azért kéri, hogy a kiálló sziklát fejtsék le a telke felől. A kulcsárság illetve a coadjutorság kapujához már korábban elhatározták az új oszlopok faragását. Mivel Tárkonyból még nem hoztak ehhez követ, s ez a kérdéses lefejtendő kő alkalmas arra, — elrendelték a letöretését. Ami ezután még megmaradt, azt a püspöki kert kerítéséhez rendelték felhasználásra „kapufel"-nek. 101 A serházhoz 102 is darázskövekre volt szükség. Francz kőművesmester és Farkas az új bányára a Sneider nevű lakatos udvara felett találtak. 103 „Itt szép darázskövek vannak, tágasság is jó vagyon és a gazda is éppen nem ellenzi az ott lévő törést", sőt szeretné, mert abban bízott, hogy kertje majd nagyobbodni fog. Ha pedig „a törés, a kövek leeresztése és hordása miatt valami kára lenne, az is helyre fog hozattatni". — Megkapták a földesúri engedélyt anynyi kő törettetéséhez, amennyi a serházhoz szükséges. 104 A bányászás egyre kifizetődőbb volt. Újra és újra körbejárták és megvizsgálták a várdomb oldalát, hogy hol és miképpen lehetne a darázskövet könnyű munkával, nagyobb menynyiségben fejteni. A vizsgálódás eredménye az a javaslat volt, melyet Farkas tett. „... észak felé a (Dobó) bástya alatt jó nagy darab kövekhez lehet jutni kevés rámolással." Azt javasolta, 283