Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Füköh Levente–Kardos László: Jelentés az Uppony Horváti-lik 1978. évi őslénytani ásatásáról

téglaszínű, kőtörmelékes, összeálló aleurit, és a 16—25. minták sárga színű, kőtörmelékben szegény agyagos kitöltés. Mind a három üledéktípus egymásra diszkordánsan települ. 1978ban elkészültek az 1977-ben vett minták (1 — 12.) üledékföldtani, ásványtani és vegyi vizsgálatai. Ezek grafikus eredményeit a 3—4—5. (szemcseösszetétel), a 6. (nehéz- és könnyűásvány), a 7. (ásványtani összetétel) és a 8. (kémiai összetétel) ábrák mutatják. Ezek alapján összegezve megállapítható, hogy mindegyik minta a ma is meglévő bejáraton, törmelékkúp formájában halmozódott fel. A 12. mintától a 7.-ig az üledékképződés folyamatos volt. A 6. mintában ez valószínűleg megszakadt, s talán még az 5. mintában folytatódik. A 4—3—2. minták lerakódása ismét elkülönül az 5. mintától, ugyanúgy, mint élesen az l-es a 2.-tól. Az üledék nagyrészét a barlangot bezáró mészkő, valamint a környezetből már lepusztult piroklasztikum áthalmozódott törmeléke alkotja. A puhatestű leletek csaknem kizárólag az 1—4. mintákból származnak, amelyek összevont faunalistáját a malakológiai fejezetben lehet megtalálni. Malakológiai alapon az üledéksor három szakaszra bontható: 1. az 1—4. minták, melyre a melegigényes fajok jelenléte a jellemző. Kronológiailag a holocénre datálható, 2. az 5—9. minták, ahol a Pupilla sterri jelenléte arra enged következtetni, hogy egy hidegebb klímaperiódusban képződött üledékösszletről van szó. Ez nem feltétlenül glaciális, valószínűbb, hogy annak kezdeti vagy befejező szakasza, 3. a 9—25. mintákban igen kevés és rossz megtartású Mollusca-anyag van. A nagymennyiségű gerinces (főleg kisemlős) lelet alapján, az eddigi vizsgálatok alapján 4 üledékfelhalmozódási ciklus mutatható ki. Ezek pocokfajainak megoszlását a 9. rajz mutatja be. I. Az 1—4. minták modern gerinces fajokat tartalmaznak, mint Anguis-t, Pitymys-t és pelefajokat. A négy minta közül az 1—2. fiatal holocén, a 3—4. óholocén, a Microtus gregalis megjelenése miatt. II. Az 5—6. minták faj összetétele eltér a fiatalabb és az idősebb mintákétól is. Koruk, rétegtani helyzetük bizonytalan. Valószínűleg a Würm szakasz részletét képezik. III. Az upponyi Horváti-lik faunisztikailag legjelentősebb sorozata a 7—15. minták. Ezek faj Összetételében — a bemutatott pocokfajokon kívül — állandóan jelen van az Ochotona és a Spalax. A 14. mintában a Dicrostonyx-гХ együtt fordul elő az Allactaga major és Allocricetusbursae is. A 7—15. mintákkal feltárt üledéksor a tágabban értelmezett risszwürm interglaciálisba sorolható. A Micotus arvalis dominanciájával jellemzett idősebb faunák leggazdagabb hazai szukcesszióját alkotja e rétegsor. IV. a 16—25. minták pocokfajöszszetétele azonos az előző mintákéval, de mennyiségi eloszlásában különbözik attól. A két üledék közötti üledékhiány ellenére mégsem valószínű, hogy jelentős, (glaciális vagy interglaciális) tartamú időkülönbség lenne. Az upponyi Horváti-lik 1977 — 1978. évi ásatásaival 410 cm-es szelvényvastagsággal az üledéksort teljes egészében sikerült feltárni. Az üledékek földtani, malakológiai és gerinces őslénytani feldolgozása 1980-ban készül el. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. FÜKÖH L. (1978): Észak-Magyarországi barlangok holocén üledékeinek malakofaunisztikai vizsgálata. — Kézirat. Dokt. dissz. Debrecen—Eger p. 1— 104. 2. FÜKÖH L. - KORDOS L. (1977): Jelentés az Uppony Horváti-lik 1977. évi őslénytani ásatásáról. — Az Egri Múzeum Évkönyve (XV.). p. 21 — 32. 3. KORDOS L. - FÜKÖH L. (1978): Uppony. - Élet és Tudomány. XXXIII. 11. p. 333-335. 4. KROLOPP E. (1958): A Budai-hegység csigafaunájának kialakulása. - Állattani Közi. XLVI. 3-4. p. 251. 5. KROLOPP E. (1973): Quaternay Malacology in Hungary. - Földr. Közi. 2. p. 169. 6. LOÍEK V. (1965): Entwicklung der Molluskenfauna der Slowakei in der Nacheiszeit. — Informationsbericht der Landwirtschaflichen Hochschule Nitra — Biologische Grundlagen der Landwirtschaft. I. 1 — 4. 27