Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: Palóc hadas település a Mátraalján

pedig kevés állatot tart (2 marha, 4 ló, 2 sertés, 10 juh). Egyedül neki nincs az udvartól távolabb eső kertje. (Ld. 5. ábra) A Fónad nemzetség ősi szálláshelyének tekinthető, most bemutatott négy telek használata már 1844-ben sem rendezett, az elaprózódás következtében az egyik udvar a közutaktól már el volt zárva. A család gyarapodása és a megosztottság fokozódása a XX. század közepére oda vezetett, hogy e telkeken egy észak-déli irányú, új utca keletkezett — zsákutca — , nagyobbrészt a Fónad hadak tulajdonában. Ez a faluszerkezeti formáció ÉszakMagyarországon többfelé ismert, történeti kialakulását Fodor Ferenc Nagyvisnyón írta le.

20 A nemzetség másik szálláshelyén, a Hegyen fekvő területen 1844-ben két jobbágy család élt és a közelben lakott a Károlyi uradalom egyik Fónad nevű zsellérje Mátyás (178. szám) és Miklós is (182. szám), de ez utóbbi már a köznemesekhez tartozik. A Fónad nemzetségnek ezek a hadjai és családjai a mai Kis gyurka és Kis rubi hadaktól nyugatra és északra laktak vagy birtokolták kertjeiket és valószínűnek látszik, hogy a nemzetség tagjainak számbeli növekedése kényszerítette őket a kertek egy részének benépesítésére. Fónad Elek háromnegyed telkes jobbágy udvarát és kertjét csak az utca választja el egymástól. A szűkebb udvaron egy nagyobb — lakóház — és egy kisebb épület — kamra — látszik, az öt adóköteles személy és családja befogadására. A nagyméretű kert közepén hatalmas torkoscsűr áll és egy kisebb istálló-szerű épület, ami összhangban van az összeírás kisebb állatállományra valló adataival.

21 — Ifjabb Fónad Imre innen északra lakik egy 770 négyszögöles telken, ami korábban kétségtelenül kert volt. A fél jobbágytelken gazdálkodó Imre három testvérével él egy kenyéren és több állatot is tart, mint az előbbi F. Elek. Ezért látunk az udvarán a hosszú lakóházon kívül három nagyobb és egy kisebb gazdasági épületet, bár ezek között lakókamra is lehetett.

22 Az a terület, ahol 1844-ben a két Fónad nevű jobbágy lakott, a mai napig is jórészt a Fónad nemzetség birtokában van, de az udvarok és kertek időközben megosztódtak, a telkek elaprózódtak. A Károlyi uradalom feudális keretein és zárt falurészén kívül is éltek még Fónad nevű zsellérek. Károlyi két zsellérje közül az egyik, Mátyás apró udvarában a Hegyen lakott, a másik, István (elek ragadványnévvel) azonban a köznemesi falurészen egy kertben, ahol egy hosszú épület is állt (195. szám). A Liszkay—Kecskeméty család három zsellérje között a már említett Fónad Miklós érdemel elsősorban figyelmet. Két telek van a nevén, az egyik a Kis nemzetség mellett (182. szám), valószínűleg lakóházzal, a másik az innen keletre húzódó kertek között, szélén egy nagyobb torkos csűrrel (199. szám). Istvánról (123. szám) az egyik dikális összeírás azt jegyzi meg, hogy foglalkozása juhász, Fónad Albertné pedig a kanázsvári soron lakik (18. szám). A Kovács nemzetség A családnevet az első ismert összeírás, az 1549. évi már tartalmazza és annak ellenére, hogy 1687-ig a későbbi névjegyzékekből hiányzik, a középkori kontinuitást fenntartó nemzetségek közé számítható. 1687-ben Matthias nevű tagját Vay Ádám jobbágyaként hallgatják ki, így nem lehet kétséges, hogy a nemzetség a köznemesi családok birtokán gazdálkodott. 1771-ben mind a hat jobbágy és az egyetlen zsellér, majd 1844-ben már nyolc jobbágy és négy zsellér él a köznemesi birtokrészen, egy zsellér pedig a Károlyi birtokon. A nemzetség belső telkei az I—b. tömb keleti szélén és innen északra fekszenek, szinte egy vonalban, amitől keletre az I—d. tömbben van még két Kovács had. Itt a 98. szám alatt lakó öreg Kovács Ferenc féltelkes jobbágyról megjegyzi a rovás összeírás, hogy a Recsky uraság gazdája. A zsellérek a Kanázsvári utcán, a Hegyen, Károlyi zsellérje pedig a település nyugati szélén lakik, aki ugyancsak urasági gazda, így tehát két személy is képviselte a faluban a földesurak érdekeit. (Ld. 6. ábra) 229