Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: Palóc hadas település a Mátraalján

sok nem általános érvényűek és itt, Derecskén sem eléggé tisztázottak. A legszűkebb társadalmi egység a két generációt magába foglaló család, aminek — a számos azonos név miatt — többnyire ragadványneve van, ami összefügg a második nagyobb formáció, a nagycsalád ragadványnevével. A nagycsalád már gyakran négy együtt élő és gazdálkodó generáció egysége, amit egykor esetleg csomotának nevezhettek. A csomota ma már alig használt kifejezés, csak az idősebbek ismerik pl. ilyen összetételben: „Ebből a csomotából származott X, vagy X". A szónak nincs pejoratív színezete, nem úgy, mint a famíliának. Ha valakiről úgy nyilatkoznak, hogy ebből vagy abból a famíliából nősült, ez helytelenítést jelent.

13 A család és a nagycsalád valamilyen hadhoz tartozik, egy közös névvel és származási tudattal rendelkező nagyobb családhoz, aminek erős kohéziós erejét nemcsak a közelmúltban, hanem még a jelenben is érzékelni lehet. A századforduló óta a had összetevői már csak a kis-családok, minthogy a nagycsalád éppen századunk elején szűnt meg. A legszélesebb körű vérségi kapcsolaton alapuló társadalmi formáció Mátraderecskén a nemzetség, ami úgy fogható fel, mint a rokon had-ak egysége, ami annyiban hasonló a had-hoz, hogy benne is fellelhető a közös családnév és származástudat. Ezért a had és nemzetség megnevezéseket egyes esetekben váltakozva használják. A Kis nevű családok mindegyikének van valamiféle ragadványneve és mindegyiket had-nak nevezik — pl. Kis gazda had —, de ha valaki a szövetkezeti vendéglőtől nyugatra megy, akkor úgy fejezi ki magát, hogy „a Kis hadba megyek". Itt ugyanis a Kis hadnak számos családja lakik, különféle ragadványnevekkel. A falu lakosságának egy része tehát családokban, csomotákban (nagycsalád), hadakban és nemzetségekben élt. Ez azonban csak a jobbágy eredetű népességre vonatkozik. A zselléreknek csak családjuk volt, ők nem tartoztak hadakba. Még a mai iskolás korú gyermekek is különbséget tudnak tenni a hadak és a családok tagjai között. A nemzetségeken és hadakon belül a családokat és az egyéneket megkülönböztető ragadványnevek száma napjainkban igen nagy, de ezek keletkezése nem datálható. A hivatalos iratok ugyanis ritkán tüntetik fel, a családi hagyomány pedig legfeljebb száz évre vezet vissza. Mátraderecskén az első ragadványnév 1811-ből ismert, ezt az egyházi anyakönyv örökítette meg a Kis had egyik tagjával kapcsolatosan: „Kis alias Kakukk".

14 A birtokkönyv, az adóösszeírások és a tagosítási iratok 1837 és 1856 között az alábbi ragadványneveket örökítették meg. Kis had : bertó, alsó, közép, árva, gyurka, lajgó, siki, pálya; Kovács had: tejes, guli, siki; Tóth család (nem had!): csire; Fónad had: elek. A legnépesebb, vagy a legrégebben itt honos nemzetségek története vázlatosan deríthető csak fel, de az a rendszer, ahogyan az utóbbi háromszáz év folyamán Derecske belterületét megszállták és ahogyan ezt a településmódot a körülmények változásaihoz alkalmazkodva tovább fejlesztették, — forrásaink segítségével megismerhető. III. A Kis nemzetség Fentebb már említettük, hogy az igen népes Kis nemzetség 1550 óta bizonyíthatóan Mátraderecskén lakik. Egyik tagja, János, vagy Joannes 1687-ben, mint községi bíró és mint a Rákóczi ház jobbágya jelenik meg, 1689-ben pedig mint az egyetlen jobbágytelek lakója.

15 A XVIII. század végére a nemzetség annyira kiterebélyesedik, hogy 1771-ben az urbárium kilenc Kis nevű jobbágyról és három házas zsellérről ad számot. Valamennyien a Grassalkovich herceg, azaz a Debrői uradalom alattvalói. 1828-ban a családok száma már 22, 1844-ben pedig 28 (ebből 9 a zsellér). 18 jobbágy és 5 zsellér a Károlyi családé és csak egyetlen jobbágy a Liszkay-Kecskeméty nemeseké. A Kis nemzetség egyike azoknak a törzsökösnek tartott hadaknak, amelyek a népha15 Az Eri Múzeum 225